Kultúra
2015. 03. 05. - Palika

A jövő már itt van! 2015 eddigi legérdekesebb felfedezései

Már javában dübörög a harmadik évezred 15. életéve, de a tudomány egy pillanatig sem pihen. Higgs-bozon részecske, féreglyukak? Ugyan kérem… A kvantumfizika kérdőjeleit hagyjuk meg a tudományos fantasztikum hollywoodi szemfényvesztőinek. Nézzük meg inkább, hogy milyen tudományos felfedezések történtek az elmúlt két hónapban.

Misztikus kráterek Szibériában

Az orosz tajga kietlen sztyeppéin furcsábbnál furcsább dolgok történnek. A hidegháború ideje alatt előszeretettel használták a szovjet haderő katonái harcászati kísérletekre a fagyos rónákat. De hagyjuk az unalmas történelem órát, mivel egy új felfedezést jegyeztek a helyi geológusok, miszerint egyre több kráter jelenik meg a földgázzal teli Tajmír-félsziget területén. Tavaly júliusban egy óriási – 80 méter – mélységű krátert észlelt egy orosz műhold, amiben mára már egy tó alakult ki. Az elmúlt hetekben pedig két új lyukat azonosítottak a környéken tevékenykedő földgáz kutatók. A krátereket valószínűleg a töménytelen mennyiségű földgáz okozza, ami a felszín alatt összeszorulva próbál feltörni. Pontos indokot még nem ismerhetünk a jelenségre, de nagy valószínűséggel közrejátszik az Északi-sark olvadása a globális felmelegedés miatt. Lassan már turisztikai központot is kialakíthatna az állam az érintett területeken – az orosz „földgázturizmus” már így is elég népszerű Európában.

seagy9libwojameojdf4

Intelligenciafejlesztő sapka

Sokunknak már biztosan eszébe juthatott egy hosszas hétvégi mélázás ideje alatt, hogy a tudomány hogyan tudná felturbózni az agyunk működését. A témával foglalkozó amerikai NSF (National Science Foundation) számottevőbb előrelépéseket tett a vizsgálandó területen. Megalkottak egy „gondolkozó sapkát”, ami hétköznapi tevékenységek – olvasás, memória és videojátékok – közben felméri az éppen cselekvő idegpályáit az agyunknak. Az adott pillanatban használatos agyterületeket a sapkán keresztül apró elektromos impulzusokkal serkentik, ezzel növelve elménk teljesítményét. Az innováció még kísérleti stádiumban van, így a hétköznapi alkalmazással még várnia kell az emberiségnek. A tudósok a bejelentést követően azonnal figyelmeztettek mindenkit: senki ne próbáljon meg otthon elektromos áramot vezetni a fejébe az intelligencianövelés érdekében! Vajon a statisztika vizsgán megengedett eszköz lenne a számológép és a képletgyűjtemény mellett?

sensors_up_close_image3 (1)

Tudomány úr a varázsgombát vizsgálja!

Elérkezett az idő, hogy a kultikus kábulót is górcső alá vegye az orvostudomány. Megvizsgálták, hogy a pszichocilin és a pszichocil hatóanyagai miként befolyásolják az emberi agyat. Mivel pszichoaktív szerről van szó, ezért kábítószernek minősül, így fogyasztása törvény által tiltott! Egy tavaly októberi tanulmány alapján 15 önkéntesen vizsgálták a varázsgomba – latin nevén Psilocybe cubensis – hatásait. A tudatmódosító kábítószer – most már tudományosan alátámasztva – összekapcsolja az agyban lévő idegpályákat, amik eddig még köszönőviszonyban sem voltak egymással. Ez legfőképp az érzékszerveinkre hatnak, amivel hallhatjuk a színeket, vagy láthatjuk a szagokat. De vigyázat! Miután szervezetünk kiürítette a pszichoaktív anyagokat, az agyunk megpróbálja újraépíteni az utakat az idegpályáink között, ami már 100%-os biztossággal más képet fog mutatni, így garantáltan károsodhat kis- és nagymértékben az elménk.

Drawn_wallpapers_Magic_mushroom_035175_

Amerikai antropológusok egy elég mókás teóriát is megkörnyékeztek a varázsgombával kapcsolatban, mégpedig azt, hogy miért várják a gyerekek a repülő rénszarvasokat Mikuláskor. A legmerészebb találgatás alapja szerint, a középkor szibériai sámánjai évente egyszer hallucinogén gombákat vittek minden családnak ajándékba, amit a família boldogan el is fogyasztott. A mítosz a gombázó gyerekek vízióit – repülő állatokat és manókat – igyekszik megfejteni. Most már talán sejthetjük, azt a töménytelen történelmi és vallási furcsaságot, amiken gyerekkorunkban felvont szemöldökökkel csodálkoztunk. Ha nem is tény, de mindenképpen egy érdekes elgondolás a Mikulás repülő rénszarvasairól…

smiley-universe_wide-a131a9c7fe3f75594e05c41c05604879a94bf5e1-s1100-c15

Az univerzum mosolya – vigyorgó csillagok

Planétánk kultikus távcsöve, a Hubble egy újabb különleges és mókás felfedezést tett a távoli univerzumban. Ezúttal nem új galaxisokat és exobolygót (planétánkhoz hasonló környezeti feltételekkel rendelkező égitest) azonosítottunk az égbolton, hanem a digitális kultúrában elterjedt emotikont, a mosolygós fejet. A teleszkóp felvétele Einstein egyik teóriáját is bizonyítja, miszerint két egymáshoz közel álló nagyobb tömegű csillaghalmaz gravitációs vonzása képes környékén lévő teret hajlítani, ami a képen a felfelé görbülő szájat illusztrálja. Reméljük az idegenek próbálnak kapcsolatba lépni velünk ezzel a roppant kedves gesztussal. Épp itt lenne már az ideje…

Melyik volt a kedvenced a cikkben felsoroltakból?

A kráterek
A sapka
A gomba
A csillagok

További cikkek
Top