BGE
2018. 04. 22. - Krisztina Boda

Saját lakás – Ne csak álom legyen!

 

A kis albérletedben ülve, amiért mellesleg havonta több mint egy 100-ast perkálsz, el sem tudod képzelni, hogy egyszer felpakolhatsz és átköltözhetsz a saját álomlakásodba? Ha éppen kolis vagy, anyagilag jobban jártál, bár a 10 négyzetméteres szobában minden egyes percben belebotolhatsz a szobatársaidba, és a cuccaidat is állandóan elcsórhatják. A papírvékony falakat meg sem említve, ahol aztán minden, de tényleg minden áthallatszik. Persze, jobb esetben a szüleid támogatnak, de a mai ingatlanárak mellett így is nehéz dolga van egy fiatalnak, ha lakásvásárláson töri a fejét. Éppen ezért cikkünkben megpróbálunk egy kis segítséget adni a témában.

Elsőként egy friss felmérés adatait osztanám meg veletek. A budapesti egyetemisták körében végzett kutatás szerint, a 19-25 éves fiatalok többsége legkésőbb 27 éves korára tervezi az első lakásvásárlását. A K&H ifjúsági indexéből, viszont az derül ki, hogy a mostani fiatalok átlagosan 30 évesen vehetik át első saját ingatlanjuk kulcsait. Az elképzelés és a valóság közötti különbséget kétségkívül betudhatjuk az ingatlanlufi véget nem érőnek tűnő növekedésének.

Nézzük csak a tényeket. A megkérdezett budapesti fiatalok mindössze 12%-a képzeli el a jövőjét egy vidéki házban. A belvárosi társasházak ezzel szemben átlag feletti arányban, 24%-uk számára vonzó. Egy 6. kerületi társasház négyzetméterára átlagosan 754 342 Ft az ingatlannet.com felmérései szerint. Ez egy kb. 50m2-es, nappali + hálós lakás esetén 37,7 millió forintot jelent. A belváros szívében, avagy a feltörekvő Corvin-negyedben sem jobb a helyzet, hiszen itt az átlagos ingatlanárak 40,2 millió forint körül mozognak. Az indexből azt is megtudhatjuk, hogy az Y generáció maximum a főváros külső kerületeiig hajlandó elmenni, ahol a kertes családi házakat részesítenék előnyben. A Külkeresek által „lakott” Mátyásföldön valamivel kedvezőbb a helyzet, mint a belvárosban, mivel a négyzetméter árak 377 559 – 484 375 forint között mozognak. A belvárostól távolabbi, budai hegyek között elterülő 11. kerületben pedig egy 100 négyzetméteres családi ház átlagára a 70 millió forintot súrolja.

Ilyen árak mellett, normális körülmények között, tehát, ha nem nyersz a lottón és nem csalsz (annyi) adót, igen nehéz saját ingatlanhoz jutni Budapesten. A magyar fizetéseken végigtekintve a helyzet még elkeserítőbbnek tűnhet, de létezik fény az alagút végén.

Milyen megoldás létezik?

Az indexből az is kiderül, hogy a megkérdezett fiatalok 57%-a véli úgy, hogy az ingatlan árának felét hitelből tudná csak megfinanszírozni. Ez a szám hosszú évek óta a legmagasabb arány, és bár vannak olyan állami támogatások, melyek a családoknak kedvezményt adnak (pl. CSOK – 3 gyerek után jár), ez a pályakezdő fiatalokat még mindig nem segíti az önálló élet elkezdésében.

Mindent alapul véve a legésszerűbb megoldás előre gondolni, méghozzá lakástakarékpénztár formájában. Ezek az OTP Bank, az ERSTE Bank, az Aegon Biztosító, és a Fundamenta szolgáltatásaként érhetőek el.

Mi a lényegük? „A lakástakarék egy megtakarítási lehetőség, amit elsősorban lakásvásárlásra, felújításra, bővítésre vagy átalakításra használhatunk fel.” – írja a bankmonitor.hu. Tulajdonképpen meghatározott összegű, havonta esedékes befizetésekről van szó, amire nemcsak banki kamatot, de a befizetett összeg 30%-át is megkapjuk állami támogatásként a megtakarítási időszak lejártával.

Mik a feltételek? Elsősorban a nagymértékű állami támogatás miatt van pár kötöttsége is a megtakarítási formának. A legkisebb összeg, melyet be kell fizetnünk néhány ezer forint, míg a legnagyobb (amire állami támogatás kapható) 20 000 Ft. Emellett, a minimum futamidő 4 év, míg a maximum 10.

Miért jó, ha kötsz egy ilyen megtakarítást? Önálló és biztos alapot ad, ami által kevesebb hitelt kell felvenned, ráadásul ennek köszönhetően sokkal könnyebben és kedvezőbb konstrukciók mellett vehetsz fel lakáshitelt.

Persze, ha valaki nagyon jól bánik a pénzzel, a hitel akár el is vethető. Jó hír viszont azok számára, akik az idegen tőkében látják a megoldást, hogy az elmúlt években sokkal „olcsóbban” lehet hitelhez jutni. Természetesen nagyon alaposnak és körültekintőnek kell lenni a hitel megválasztásánál, de alapvetően javult a helyzet ezen a téren, főleg ha a lakástakarékpénztári megtakarítást is be tudjuk vonni az ingatlanvásárlásba.

Érdekes tény, hogy Nyugat-Európában, így például Németországban és Franciaországban nagyon sokan inkább a lakásbérlést választják. Itthon ez az arány minimális,  a lakosság döntő többsége saját ingatlant szeretne, vagy már rendelkezik azzal. Ettől függetlenül sokan ellenzik a hitelfelvételt, azonban érdemes átgondolni, hogy egy budapesti albérlet átlagos havi ára 2017-ben 150 000 forint volt, még ezzel szemben egy jól megválasztott lakáshitel havi törlesztő részlete nem éri el a 100 000 forintot.

Összességében elmondhatjuk, hogy sok kicsi sokra megy, avagy előre gondolkodással és kis megfontoltsággal nem is olyan távoli a saját álomlakás megvásárlása.

Most hogy elköltöztél, hogy élsz?

Albérlet!
Koli!
További cikkek
Top