Gazdaság
2021. 03. 21. - Bence Cserhalmi

Mezőgazdaság 4.0

Világszerte több, mint 800 millió ember éhezik nap, mint nap és ennek többszöröse azoknak a száma, akik nem tudják bevinni a megfelelő mikrotápanyagokat, mert nem férnek hozzá alapvető élelmiszerekhez. A globalizált világunk mezőgazdasága nagyon összetett rendszerré vált rengeteg nem várt hátránnyal, aminek most a megoldásán világszerte dolgoznak együtt termelők, tudósok és az informatika mágusai. Ez az új zöld forradalom, amit úgy is emlegetnek, hogy Mezőgazdaság 4.0.

Mi a helyzet most?

               Jelenleg a Föld népessége a 8 milliárd főhöz közelít. Ilyen népesség mellett, ha mindenki úgy étkezne, mint ahogy Egyesült Államokban szokás, akkor a ma elterjedt technológia mellett minden egyes négyzetméteren növényeket és állatokat kellene termelni és tenyészteni, és még így is 38%-os hiány lenne. Ugyan, ez a veszély jelenleg nem áll fenn, de a feltörekvő országok lakói és nagyvárosokba költözők, akiknek a jövedelme folyamatosan növekszik, előidézhetnek hasonló állapotokat. Gondoljunk csak Kínára, ahol ez több száz millió embert jelent és fog még jelenteni. Arról nem is beszélve, hogy a születést szabályozó különböző programok ellenére a Föld népessége 30 év múlva 2- , 80 év múlva pedig további 3-6 milliárd fővel is emelkedhet.

               A mezőgazdaságunk a mostani formájában nem tartható fenn túl sokáig. Számos kihívással kell szembenéznie ma egy gazdának. A klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzeteket eredményezett: tovább tartó szárazságokkal, özönvíz szerű esőzésekkel, kemény telekkel és váratlan tavaszi jégesőkkel is meg kell küzdeniük. És akkor még nem is beszéltünk a felmelegedés miatt egyre északabbra eljutó tájidegen kártevőkről, akik ellen vagy nem hatnak a vegyszerek, vagy annyira sokat kell alkalmazni belőlük, hogy tönkretehetik a talajt. Ugyanez igaz a műtrágyára is. A növekvő igény miatt kevesebb ideig maradhat ugaron a föld és a koncentrált igények miatt a 10.-es töriből visszacsengő vetésforgóra sincs lehetőség.

               Egyszóval a földek kimerültek. Az előző zöld forradalom megoldásai, mint az erdőírtás, és az új vegyszerek kifejlesztése a mai környezettudatos világnézetünkkel már nem összeegyeztethető. Ezért a mezőgazdaság megmentésére ismét a tudományt és újonnan az informatikát kell segítségül hívni. Növelni kell a termelés hatékonyságát, hogy lépést tudjon tartani a növekvő igényekkel. Számos innováció áll lehetőségre és még több válik elérhetővé a közeljövőben. Nézzünk meg kettő olyan példát, ami már elkezdte meghódítani a földet.

Vertikális farmok

               Szerintem az egyik legmegosztóbb és ugyanakkor legizgalmasabb fejlesztést a vertikális farmok adják. Ahogy a nevéből is sejlik, a termelés hatalmas raktárakban sűrűn egymás felé elhelyezett polcokon történik. Az ilyen létesítményekben már gyakorlatilag bármilyen növény előállítható bizonyos fajoknál akár 100-390-szeres termelékenység mellett. Az ilyen farmok számos új technológiát foglalnak egybe: a magyarul hidroponiának nevezett eljárás révén a növényeknek gyakorlatilag nincs szüksége hagyományos talajra, elég mindössze valamilyen gyapot vagy kavics, amit könnyen át tud járni egy olyan tápfolyadék, ami azt a tápanyagot tartalmazza és olyan mennyiségben, amennyi éppen kell. Az eljárás révén 95%-kal lehet csökkenteni a vízfelhasználást. A kívánt hőmérséklet és napfényszükséglet a klímaberendezések és LED-fények segítségével folyamatosan fenntartható, így évszaktól függetlenül lehet termeszteni. Vegyszerek alkalmazására pedig az izolált környezet miatt semmi szükség nincs. A vertikális farmok egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhol lehet alkalmazni, a külső környezet egyáltalán nem számít.

Városi farmok

               2050-re az előrejelzések szerint a népesseg 2/3-a városokban fog élni. Sok szempontból előnyös lehet, ha a városokban is elterjed a termesztés. A nagyvárosokban kialakuló hősziget csökkenthető, ha a házak tetejét növényekkel fedik be, a kihasználatlan rozsdaövezetekben is hatalmas terület áll rendelkezésre.  Berlinben például egy régi gyár területén üvegházakban akvapónia segítségével hetente 9500 cserép bazsalikomot nevelnek fel. Az akvapónia igazából egy ősi eljárás, már a maják is alkalmazták. A kis medencékben éldegélő aranyhalak képzik a tápanyagban gazdag vizet, amit aztán a hidroponikus rendszerbe vezetve eljuttatnak a palántákhoz, akik végül kiveszik a nekik szükséges tápanyagokat, és így a víz ismét tisztán visszakerül a halakhoz. A városban termelt növényeknek sokkal kevesebbet kell utaznia a boltokig, így olcsóbban is lehet őket árusítani.

Hollandiában a beltéri termesztés már az össztermelés 35%-át teszi ki annak ellenére, hogy az ország mindössze 1%-át foglalják el ilyen épületek. Természetesen, hátulütője is van az új technológiának. Ez pedig az energia és tudásigény, ami végsősorban a költségeken mutatkozik meg. Egy ausztrál cég, a Sundrop azonban a napenergia segítségével minden energiaköltségét képes például fedezni.

Az új technológia telepítése azonban így is költséges marad, ami sokakat visszatart a fejlesztéstől. Ennek kiküszöbölésére némi szemléletmódváltásra és hosszútávú víziókra van szükség. A kormányoknak és a nagybefektetőknek fel kell ismerniük az ebben rejlő lehetőségeket. Állami támogatások és kölcsönök nélkül nem indulhatunk meg nagy léptékben a körforgásos gazdaság és a fenntartható mezőgazdaság útján. De az esélyek szerintem elég jók. Úgy, ahogy az elektromos autók trendjére is felültek a befektetők és az államok, úgy válhat a következő nagy őrületté a mezőgazdaság 4.0 is.

További cikkek
Top