BGE
2019. 02. 17. - Kovács Tímea

Földünk az emberiség után

 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy csak egy bolygónk van, becsüljük meg azt. Ennek ellenére a környezet szennyezése drasztikusan növekszik, miközben  mi alig teszünk valamit a Föld tisztán tartásáért. A közösségi médiában mostanában felkapott „10 years challenge”-ek között találkozhattunk olyan képekkel, amelyek a 10 év alatt bekövetkezett sarkvidéki jégtáblák olvadását, vagy a jegesmedvék fogyását állították a középpontba. Ezek a felvételek igen megdöbbentőek és elgondolkodtatóak. A pusztítások már most elérték a kritikus szintet, de ha tovább romlik a helyzet, a bolygónk teljesen élhetetlenné válhat. Sokan már biztos gondolkodtatok rajta, hogy milyen lenne a Föld az emberek nélkül, mennyire csendes és kihalt, akár még unalmas is. De be kell látni, hogy sajnos a szennyezésnek jelentős mértékben mi vagyunk az okozói.

A legfőbb problémák a gleccserek eltűnése, a felmelegedés, a víz szennyezettsége, az állatvilág pusztulása, a Föld nem megújuló erőforrásainak fogyása, aminek az emberiség a kiváltó oka, így eltűnésünkkel ezek is helyre állhatnának. Persze, ha egyik pillanatról a másikra maradna magára a bolygónk, az sok nehézséget eredményezne, kitörne a káosz, hiszen a már meglévő káros anyagok felszabadulnának, bomlásnak indulnának, de ezek leküzdése után szépen lassan helyre állhatna a természet rendje.

Ebben a videóban részletesen láthatjuk, hogy hogy változna meg a Föld, ha az emberek eltűnnének, és már nem befolyásolnák a működését. Első lépésként az általunk üzemeltetett járművek leállnának, kisiklanának, ezzel további károkat okozva. A lámpák rövid időn belül kikapcsolnának, az erőművek kifogynának az üzemanyagból, a szivattyúk leállása után pedig egy özönvízhez hasonló pusztítás kezdődne. Pár hónap után a nukleáris erőművek kikapcsolnának a biztonságos üzemmódjukból, így a Fukushimai vagy Csernobili katasztrófáknál is brutálisabb lenne a következmény, de a természet ezt is túlélné. Persze az állatokra is hatással lenne mindez. A túlzottan háziasított kedvencek elpusztulnának, hiszen nem képesek önállóan gondoskodni magukról. A nagyobb állatok vadászni kezdenének, ahogy azt az ösztöneik súgják. Az általunk működtetett műholdak elkezdenének zuhanni a Földre. A teljes zűrzavar után nehezen elképzelhető a javulás, de évszázadokkal később megkezdődne a lebomlás, a növényzet teljes burjánzása. Több ezer évvel azután pedig már csak az erős kőépítményeink emlékeztetnék a Földet, hogy éltünk rajta, mint például a Nagy Fal.

Kétségtelenül a nagyüzemi lég-, víz- és egyéb szennyezések a legnagyobb kiváltói a jelenlegi helyzetnek, de minden változás az egyénnel kezdődik. A legtöbben az oviban és (jó esetben) otthon is arra voltunk nevelve, hogy még egy rágót se dobjunk el az utcán, hiszen az szemét, ami nem bomlik le. Megtanultuk milyen hasznos a komposztálás, és szétválogattuk a szemetet. Később azonban ezek egyre jobban elhalványulnak és győz a vállalatok érdeke, tehát a vezetők megspórolják a jobban környezetbarát és egyben drágább kivitelezéseket és az olcsóbb mellett döntenek. Sok új szervezet jött létre a hasonló károk rendbetételére. A helyiek önkéntesnek állhatnak, aki viszont ezt nem teheti meg, adománnyal segítheti a munkájukat. Ilyen például a 4Ocean nevű szervezet, amely a nagy vizek tisztítása érdekében jött létre. A hulladék egy részéből újrahasznosított karkötőket készítenek, melyeket később az adományozóknak adnak.

Összességében a Föld számára a legnagyobb kihívás az lenne, ha már nem léteznénk, de végül győzne a természet és képes lenne a helyreállásra. Ezen a bolygón az embereken kívül is létezhet élet, nekünk viszont ez jelenti a megélhetést. Ha ilyen erős a természet, amely képes az újjászületésre, a mi segítségünkkel is megtörténhet ez.

 

További cikkek
Top