Közérdekű
2019. 01. 03. - Hegyi Péter

Ez történt 2018-ban – Part I.

 

2018 – A változás éve, a családoké, meg a Vénuszé, meg a Föld Kutyáé. Legalábbis a kínaiak azt mondják. Meg azt is, hogy őket aztán nem érdekli Donald Trump, de még az sem, hogy milyen menő az új iPhone – Pekingben nem lesz almás a telefonod. Ezalatt mi magyarok (egyelőre) megállítottuk Brüsszelt, zsebre raktuk a Bözsit és megtartottuk még négy évre a kormányt. Aztán inkább nekiálltunk tüntetni ellene. Az idei év is gyorsan elszaladt, de az érdekes és izgalmas, néha szomorú vagy épp nevetséges eseményekből nem volt hiány. Nézzük meg, hogy mi minden történt a 2018-as évben!

2018-ban folytatódott, sőt tovább gyorsult a korábbi években tapasztalt őrült tempójú fejlődés az élet olyan területein, mint a számítástechnika vagy a robotika. Ugyanakkor ezekhez hasonló ütemben pusztult tovább a környezetünk, nőtt a világnépesség és vele a szegénység egyes országokban. Rengeteg fontos kérdés, probléma maradt megválaszolatlanul és megoldatlanul. A politikai, gazdasági eseményeken kívül is bőven akadnak érdekességek. Ráfüggtünk pár filmre, játékra vagy épp mémre, voltak fontos sportesemények, óriási zenék, albumok, nagy visszatérők és csalódást keltő hírességek is. De mindezek előtt kezdjük a komolyabb témákkal. A cikk első részében lássuk mi történt tavaly.

Itthon

Az első pár hónap már a politikai pártok kampányolásáról szólt. A FIDESZ év elején adókevezménycsökkentést, szociális támogatás és minimálbér emelést jelentett be. Ezt követte márciusban a téli rezsikedvezmény bevezetése, az épületek magasságának korlátozása. Februárban indult a hivatalos kampányidőszak: az ellenzéki pártok leginkább az egészségügy, az oktatás és a kultúra helyzetét emelték ki, míg a kormánypártok gyakorlatilag a bevándorlókérdésre építették az egész kampányukat. A „Soros-kampány” remekül bevált a kormánypártiak számára: a FIDESZ és Orbán Viktor kétharmados többséget szerzett áprilisban. Jutka néni szerint ez jó, mert „így nem lesznek migráncsok”, az ellenzék szerint ez nem jó, mert így nem lesznek kórházak. Focipályán pedig nem könnyű operálni.

Májusban Orbán Viktor 12 éves tervet jelentett be, ezt követően júniusban az európai parlamenti választások előtt arról beszélt, hogy Magyarország előtt nagy lehetőségek állnak, de komoly veszélyek is fenyegetik, ezek közül a migráció áll az első helyen. Röviddel ezután a kormány elfogadta „Stop Soros” törvénycsomagját az illegális bevándorlás nehezítésére. Nyáron a kormányfő ismertette a kormányzati stratégiát, a kormánypárt továbbra is szembe helyezkedett az Unióval a bevándorlókérdéssel kapcsolatban. Szeptemberben az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést. A dokumentum értelmében, Magyarországon fennáll a veszélye az uniós elvek súlyos és rendszerszintű sérülésének. Meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány.

Az Országgyűlés októberben is sokat dolgozott. A képviselők megszüntették a lakás-takarékpénztárak állami támogatását és kiterjesztették a családi otthonteremtési kedvezményt, 29700-ról 37650-re növelték a Magyar Honvédség beosztásainak számát, elfogadták a második nemzeti éghajlat-változási stratégiát. A fővárosban átadták a felújított Szépművészeti Múzeumot. Novemberben az Európai Bíróság kimondta, hogy Magyarország megsértette az Európai Uniós jogot a mobilfizetési-rendszer állami monopóliummá alakításával. Az év utolsó hónapjában sem kellett unatkoznunk: a CEU bejelentette, hogy Bécsbe költözik, mert kiszorították Magyarországról. Megtörtént a magyar országgyűlés történetének legnagyobb obstrukciós kísérlete is. Az ellenzék először több mint kétezer módosító indítvány benyújtásával, később pedig az elnöki pulpitus eltorlaszolásával, valamint sípolással és szirénázással próbálta megakadályozni a Munka törvénykönyvének megváltoztatását, vagyis a túlórák számának növelését. A „rabszolgatörvény” elfogadása országszerte tüntetéseket robbantott ki, a résztvevők többször összecsaptak a rendőrökkel, néhány ellenzéki politikust erőszakkal távolítottak el a köztévé épületéből. Az utcai zavargások alatt a kormány létrehozta a közigazgatási bíróságokat.

Külföldön

Külön részt nyithatnánk a cikkben Donald Trump alcímmel, annyi dolog függ össze az amerikai elnökkel, de megpróbálom a legfontosabb eseményeket röviden összefoglalni. Ilyen például, az ázsiai országokkal való kapcsolata: az USA gazdasági háborút folytat Kínával, ami már ott tart, hogy az Államokban betiltanák a Huawei mobiltelefonokat, erre válaszként Kínában az iPhone-t tiltják be. Egyértelmű győztes egyelőre nem született. Az elnök egy ideig háborúzni akart Észak-Koreával, de egy nyári találkát követően elmondása szerint „szerelembe estek” Kim Dzsongunnal, egyelőre szent a béke. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel folytatott harc az elnök szerint győzedelmes véget ért, így ki lehet vonulni Szíriából és Afganisztánból. Jelenleg Trump elsődleges célja a Mexikót elválasztó kerítés építésének folytatása, újabban teljes határzár bevezetésével fenyegetőzik, amit akkor eszközölne, ha nem kapna pénzt a kerítésépítésre. Egy jó hírrel zárjuk a Trump-vonalat: az amerikai elnök kezd hinni a klímaváltozásban. Talán mégsem a kínaiak találták ki.

Európában a legmeghatározóbb problémák a bevándorlók kérdése és a Brexit voltak. A menekültek helyzete továbbra sem egységes az Unión belül, bár Magyarország menekültpolitikája egyedülálló, de több ország elutasította az ENSZ globális migrációs csomagját. A korábban rengeteg bevándorlót befogadó Svédországban is erősödnek a szélső jobboldali pártok, illetve Olaszországban is szigorítottak az ehhez kapcsolódó szabályozásokon, elfogadták a Salvini-csomagot. Az olasz belügyminiszter az első mediterrán országbeli kormánytag, aki megállítaná a migránsokat. A német kancellár Angela Merkel 18 év után mondott le a CDU pártelnöki posztjáról. Utódja Annegret Kramp-Karrenbauer, aki Merkel szövetségeseként ismert.

A Brexit megállapodás egyetlen pontjával, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére kidolgozott mechanizmussal van gond. Az angol kormány még bízik a megállapodásban, az EU lezártnak tekinti a csúcstalálkozót.

A fent említettek csak a legfontosabb események tényszerű ismertetése, korábbi cikkeinkben több meghatározó történést fejtettünk ki részletesen. Ezen cikk második részében a tavalyi év sporttal, szórakozással és kultúrával kapcsolatos híreivel foglalkozunk.

 

További cikkek
Top