Author Archives: Hegyi Péter

Új szintre lépett az amerikai-kínai kereskedelmi háború

Az Egyesült Államok és Kína között már tavaly január óta kereskedelmi háború zajlik, melynek során a két ország vámokat vetett ki a másik termékeire, megemelte azok árát saját hazájában és még számtalan módon próbálta hátráltatni vetélytársát. Azonban az Egyesült Államok most minden eddiginél komolyabb eszközöket vetett be Kína ellen; május 17-én hivatalosan is bejelentették, hogy az egyre sikeresebb kínai IT-vállalat, a Huawei, csak az amerikai kormány engedélyével vásárolhat amerikai termékeket. Két nappal ezután Trump azt is elérte, hogy a Google megfossza a Huawei-t az Android operációs rendszertől.

Előzmények

A Huawei növekedése régóta érzékenyen érinti az USA kormányát, jó ideje igyekeznek gyengíteni a kínai vállalatot. Eddig leginkább azt próbálták elérni, hogy a jelenleg zajló 5G-hálózatok építéséből minél több országban zárják ki a céget. Emellett kémkedéssel vádolják a kínaiakat és szeretnék kitiltani készülékeiket az Egyesült Államokból, sőt Ausztráliát és Európát is erre biztatják. Trump még március 27-én egy Twitter bejegyzésben leírta, hogy találkozott a Google elnökével, aki elmondta, hogy elkötelezett az USA mellett és az is szóba került, hogy mik azok a dolgok, amiket a Google tehet az országért. Itt dőlhetett el, hogy a Huawei-t megfosztják az Android-tól.

Nem ez az első eset, hogy egy kínai céget elvágnak az Amerikában gyártott alkatrészektől; egy éve a “ZTE” nevű vállalattal tették ugyanezt, mely majdnem belebukott ebbe. Egy időre le kellett zárnia gyárait és csak az mentette meg, hogy az elnök végül feloldotta a korlátozást.

Kínában már régóta próbálják kiszorítani az Apple termékeket a piacról; a dolgozók vállalati támogatást kapnak, ha Huawei terméket választanak az amerikai rivális helyett.

forrás: AFP

Mit jelent pontosan az új szankció?

A Huawei elveszti a jogot az Android operációs rendszer minden ezt követően kiadott verziójának használatához, illetve az új frissítések telepítéséhez. Ezen kívül nem lesznek elérhetőek olyan alapvető alkalmazások, mint a Play Áruház, a Google Térkép vagy a Gmail. A vállalatnak joga lesz használni a rendszer nyílt forráskódú részeit, de ez magában gyakorlatilag semmit nem ér, hiszen az Android applikációk nagy részét a Play Áruházból szerezhetjük be.

A Google mellett a Qualcomm és az Intel (kulcsfontosságú alkatrészgyártó vállalatok) is bojkottálták a céget, felfüggesztették a gyártást és a szállítást a Huawei-nek. Később csatlakozott hozzájuk a Xilinx és a Broadcom is.

Hogyan érinti a döntés a felhasználókat?

A hír hallatán világszerte több millió Huawei felhasználóban merült fel a kérdés, mi lesz a már a forgalomban lévő készülékekkel. A Google hivatalos Twitter fiókja posztolt ezzel kapcsolatban. A már meglévő eszközökön tovább fut jelenlegi formájában az Android és elérhetőek lesznek az olyan alkalmazások, mint a Google Play vagy a Google Play Protect. Az operációs rendszer biztonsági frissítéseit és a rendszer frissítéseket azonban korlátozni fogják. A Huawei közlése szerint a biztonsági frissítések mindegyike elérhető lesz a cég összes, már forgalomban lévő eszközén.

A későbbiekben forgalomba hozott eszközök minden Play Áruházból letölthető applikációtól meg lesznek fosztva. Így nem lesz elérhető például a YouTube, a Google Chrome és a Google Drive sem.

Hogyan tovább?

Richard Yu, a Huawei vezérigazgatója már márciusban elárulta, készülnek rá, hogy az amerikai kormány elveszi tőlük az Androidot. Állítólag stabil B-tervük van és már el is készítették a vállalat saját operációs rendszerét. Ennél többet egyelőre nem tudunk, de nem kizárt, hogy egy több eszközön használható felületről van szó. Ez azért lehet fontos, mert a telefonok és táblagépek után a cég Windows rendszerű laptopjai is veszélybe kerülhetnek, bár a Microsoft az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem adott egyértelmű választ.

Fontos még megjegyezni, hogy az összes fent leírt korlátozás a Honor tulajdonosokat egyaránt érinti, hiszen ezen eszközök is a Huawei-hez tartoznak.

A szankcionálás nagy nyertese a Samsung lehet, melyet már megszorongatott a Huawei a telefoneladásoknál, de a dél-koreai gyártóhoz most rengeteg androidos felhasználó pártolhat át.

A Huawei részéről mindenképp nagy a veszteség, ugyanakkor adott a lehetőség a gyártó számára, hogy a saját fejlesztésű operációs rendszerével egyedibb arcot faragjon a vállalatnak. Amennyiben sikerül elérni, hogy a márka minőséget, különlegességet sugározzon, (mint ahogy az Apple-nek sikerült) akkor a cég még több felhasználót hódíthat el vetélytársaitól és akár profitálhat is a történtekből.

Kína egyelőre nem reagált a korlátozásokra, de abban biztosak lehetünk, hogy ez a húzás nem marad válasz nélkül. A kereskedelmi háború, melyről nemrég még azt gondoltuk a végéhez közeledik, most újabb fejezethez ért és komolyabbra fordulhat, mint valaha.

Internetreform – Megszavazták a 11. és a 13. cikkelyt

 

A különböző online platformokon már régóta téma a szerzői jogi szabályozás tervezett módosítása, ezen belül is a 11. és a 13. cikkely, melyek sokak szerint cenzúrát jelentenek az internetre felkerülő tartalmaknak és korlátozzák a szabad internethasználatot. Többszörös sikertelen próba után végül március 26-án az Európai Parlament a strasbourgi plenáris gyűlésen megszavazta a szabályzat módosítását, melynek több pontját is erős kritika érte.

A szerzői jogi reformról már néhány éve folytak a tárgyalások, és 2018 szeptemberében az Európai Parlament már elfogadott egy nem végleges változatot a módosításokról. A végső voksolást eredetileg januárra tervezték, de akkor még tárgyalásokra hivatkozva elhalasztották azt, így tűzték ki végül március 26-ra a szavazást. A változtatásokat pedig 348:274 arányban el is fogadták.

Miről szól a két cikkely?

Article 11

A hírfolyamokon, keresőkön megosztott linkekért ezek után jogdíjat kérhetnek a híroldalak. Ez az úgynevezett “linkadó”, ami életszerűtlensége miatt nem csak vitatott, de már számos országban meg is bukott. Az Unió parlamentje ezen tények tudatában mégis nagy többséggel rendeletbe iktatta. Az átlag internetfelhasználót ez a szabályozás kevésbé fogja érinteni.

Article 13

A végül Article 17-re átkeresztelt, de még 13-asként elhíresült cikkely értelmében a különböző online platformoknak az eddigieknél jóval szigorúbban kell korlátoznia a rendszerükbe feltöltött tartalmakat. A rendelkezés célja, hogy a tartalmak eredeti gyártói hatékonyabban tudják védeni saját ötleteiket, produktumukat. Jelenleg, ha egy videóban, streamben vagy egyéb feltöltött anyagban más tulajdonát használják fel, a készítő engedélye nélkül, akkor ő maga felelős a következményekért, vagyis a szerzői jog sértésével csakis ő vádolható. Az új rendelettel azonban ez megváltozik: ha egy streamer vagy youtuber engedély nélkül használ fel zenét vagy vizuális anyagot a videóban, akkor nem csak a közvetítőé a felelősség, hanem az adott platform is perelhető a szerzői jogi szabály megsértése miatt.

Miért van szükség változtatásra?

Az előző szerzői jogi törvényt 2001-ben alkották meg, az elmúlt 18 évben pedig rengeteget változott a világ, ezért úgy gondolták, itt az ideje korszerűsíteni a szabályozásokat. A gondolattal nincs is semmi baj, hiszen a különböző tartalmak készítői régóta arra vágynak, hogy jobban tudják védeni saját dolgaikat az interneten. A probléma az, hogy a szabályozás túlmegy az ésszerűség határán, és szinte összeférhetetlen a napi rutinunkkal. Mára az internet a mindennapi életünk fontos részévé vált, gyakorlatilag mindent a világhálón keresztül végzünk: kapcsolattartás, hírolvasás, tanulás, szórakozás. Az újonnan elfogadott jogszabály ez utóbbit azonban nagyban befolyásolhatja és korlátozhatja majd, kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az internet elveszti egyik fontos funkcióját, a tartalmak szabad folyását és felhasználhatóságát.

Kik szólaltak fel ellene?

Mostanra gyakorlatilag mindenki, aki hallott róla. Az online petíciót már több, mint 5 millióan írták alá és folyamatosan nő az aláírók száma. Már a változtatások elfogadása előtt is rengetegen tiltakoztak a javaslat ellen: több, mint 70 ismert szaktekintély – például a World Wide Webet kitaláló Tim Berners-Lee és az „internet atyjaként” ismert Vint Cerf – írta alá az Európai Parlament elnökének szóló levelet, melyben arról írnak, hogy a 13. cikkely megöli az internet lényegét, a szabadság és az innováció helyét a felhasználók folyamatos ellenőrzése veszi át. A YouTube hivatalos Twitter fiókja posztolt egy képet, ami bemutatja, hogy nézhet majd ki a videómegosztó, ha bevezetik az új szabályokat és a #SaveYourInternet hashtaggel összefogást indított el. A Twitch elnöke, Emmett Shear is felszólalt, szerinte a változtatások ellehetetlenítik a stream-oldal használatát. Ezeken túl még az utolsó napokban is tízezrek tiltakoztak Németország utcáin, de egyik próbálkozás sem járt sikerrel.

Hogyan érintenek minket a változások?

A YouTube által Twitterre feltöltött kép remekül szemlélteti, mennyi tartalomnak kell búcsút intenünk az új jogszabály értelmében. Nem lesz több ismert számot éneklő kisgyerek, a feltörekvő zenészek sem dolgozhatnak fel más zenéket, hacsak nem fizetnek jogdíjat. A filmbemutatók, a vloggerek adásai mind nehéz helyzetbe kerülnek majd, hiszen a szűrő-algoritmus egy háttérből behallatszó zene vagy egy falon lévő filmes plakát miatt is letilthatja a tartalmat. Ugyanezen nehézségek jelen vannak a streamelés esetén is.

Jó hír: a mémek megúszták – legalábbis papíron. A tiltakozók egyik követelését teljesítették: a paródiák, mash-up-ok, mémek, kritikai céllal felhasznált anyagok elvileg kivételt jelentenek, nem vonatkozik rájuk az új jogszabály. Azért ne örüljünk előre, hiszen az algoritmus humorérzékén múlik, hogy mit vesz paródiának és mit tilt le, ez pedig nem hangzik túl biztatóan.

Hogy mennyire fogja befolyásolni az új rendelkezés az internethasználatot és mennyire lesz életképes ez a változtatás, azt pontosan csak az életbe lépése után tudjuk majd megmondani, de addig is nézzetek az eddiginél is gyakrabban mémeket és élvezzétek a netes szabadságot, amíg lehet!

 

Ez történt 2018-ban – Part II.

 

Kétrészes cikksorozatunk első felében komolyabb hangvételű tárgykörrel foglalkoztunk, hazai és külföldi, politikai, gazdasági eseményeket foglaltunk össze. A második részben könnyedebb témák kerülnek terítékre. A tavalyi év legsikeresebb filmjeiről, sorozatairól és zenéiről olvashattok. Elsőként nézzük, melyek voltak a tavalyi évben a legjobbak.

Filmek

Rengeteg várva-várt cím került a mozikba a múlt évben. Ezek közül a legtöbb, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azonban akadt köztük néhány, mely csalódást keltettek a nézőkben. Emiatt, a tavaly megjelent filmeket két kategóriába soroltam: az elsőbe a legtöbb bevételt hozó, a másodikba a nézők és kritikusok által legmagasabbra értékelt alkotások kerültek. A két halmaz metszetébe (talán nem túl meglepő módon) alig pár film található.

Az első kategóriát a Marvel-filmek uralják. A képregényeken alapuló szuperhős-filmek több korosztály számára vonzók lehetnek, ráadásul a képregényes cég adaptációira jellemző, hogy humoros jelenetekkel színesítik a történetet, így a fiatalabbak is nyugodtan nézhetik ezeket az alkotásokat.

A legtöbb bevételt hozó film tavaly a “Fekete párduc” volt. A kevésbé ismert képregényhős első saját filmje kifejezetten pozitív értékeléseket kapott. A második helyen a “Bosszúállók harmadik” része végzett. A dobogó harmadik fokára a “Hihetetlen család 2.” ért oda. A rajzfilm folytatására 14 évet kellett várni, de egy rajongónak sem okozott csalódást. Negyedik lett a “Jurassic World”: “Bukott birodalom”, ötödiknek pedig egy újabb Marvel-film, a szokottnál is több humoros jelenetet tartalmazó “Deadpool 2.” futott be. Még két hasonló film fért be a top 10-be: “A Hangya és a Darázs”, illetve a “Venom” a hetedik és kilencedik helyen végeztek. A lista többi szereplője a legjobb helyezéstől a legrosszabbig: “Mission: Impossible – Utóhatás”, “Solo: Egy Star Wars történet” , “A Grincs”. A Star Wars univerzum legújabb darabját sokan várták; egy közkedvelt szereplő, Han Solo története mindenkit megfogott – volna ha a film jobbra sikerül. De nem így lett. Ezért az év egyik csalódásának tekinthető.

A legjobb filmek kiválasztása már jóval nehezebb feladat. Mivel ez egy szubjektív lista, ezért itt nem számoztam, a nézők rangsorait és a kritikusok pontszámait együtt figyelembe véve válogattam néhányat, a sok-sok remek alkotás közül. Az év egyik pozitív meglepetése volt a “Floridai álom”, Willem Dafoe szereplésével, illetve a „meglepően jó” címszó alá sorolhatjuk még “A bűnös” című thrillert is. Kitűnő értékeléseket kapott a “Szólíts a neveden”, ami két meleg férfi szerelméről szól, de Steven Spielberg új filmje, a “Ready Player One” is jól muzsikált. Akad még egy film, amelyik minden top 10-es listára odafért, bárki is állította azt össze: A “Három óriásplakát Ebbing határában”, egy zseniális film, zseniális színészi alakításokkal: Frances McDormand a legjobb női főszerepért járó Oscar-díjat nyerte meg, Sam Rockwell pedig a legjobb férfi mellékszereplőnek járót zsebelhette be. Mellettük Woody Harrelson is remekül játszik a filmben, akit összesen 7 Oscarra jelöltek. Saját véleményem szerint pedig ez a tavalyi év legjobb filmje.

Az egész estés mozik mellett egyre népszerűbb a Netflix, az HBO Go, így nem csoda, hogy rekordmennyiségű bevételt hoztak tavaly a

Sorozatok

Mielőtt belevágunk, fontos megjegyezni, hogy ebbe a listába nem csak teljesen új sorozatokat, hanem korábbiak új évadjait is beválogattam. A listára kerüléshez ismét a kritikusok és nézők közös elismerésére volt szükség. A sorozatgyártásban a két nagyágyú, a már fentebb említett Netflix és HBO mellett például az AMC, a Sky és a BBC is egyre nagyobb sikereket ér el, de akadt tavaly olyan magyar sorozat is, amitől tátva maradt a nézők szája.

Az új megjelenések közül nagyot ment az “Éles tárgyak”, ami a legsötétebb horrornál is jobban nyomasztja a sorozat-függőket, a “Barry”, mely egy ex-bérgyilkos színész életéről szól, a Patrick Melrose Benedict Cumberbatch zseniális színészi játékával, és a képregényes “End of The F***ing World” is.

A folytatások közül személyes kedvencem az “Atlanta” második évadja, Donald Glover remekül vitte tovább saját gyártású sorozatát. Hozta a megszokott szintet a “Better Call Saul” negyedik évadja, de nem kellett csalódnunk az “American Crime Story” folytatásában sem. Visszatért a “Westworld” is, a korábbiaknál is több idősíkkal és nagyobb fordulatokkal zavarta össze a nézőket az HBO új zászlóshajójának második évadja. A legtöbb lista szerint az év legjobbja egy animációs sorozat volt, méghozzá a “BoJack Horseman” ötödik évadja, melyben folytatódott a lófejű főszereplő kilátástalan élete.

A tavalyi évben tarolt hip-hop, de más műfajokban is akadtak kiemelkedő előadók, lássuk melyek voltak az elmúlt esztendőben a legmenőbbek.

Zenék

A legtöbbet hallgatott előadó Drake volt, több mint 8 milliárd alkalommal játszották le számait a Spotify-on, övé lett a legtöbbször pörgetett album is (Scorpion) és első helyre ért fel a God’s Plan című száma, több mint 1 milliárd meghallgatással. A Top 5-be még két hip-hop előadó fért be: Post Malone és XXXTENTACION a Beerpongs & Bentleys, valamint a „?” című albumjaikkal taroltak. Előbbi legsikeresebb számai a Better now, a Psycho és a Rockstar voltak, míg utóbbi hallgatottsága a fiatal rapper váratlan halálát követően szökött az egekbe, legtöbbször lejátszott felvétele a SAD! volt. Nagyot ment tavaly a latin zene is: a negyedik helyet a kolumbiai énekes J Balvin szerezte meg, a két évvel ezelőtti első helyezett popsztár, Ed Sheeran pedig az ötödik legtöbbet hallgatott előadó volt.

A női előadóknál tavaly is a popsztárok voltak a legsikeresebbek: Ariana Grande, Dua Lipa, Taylor Swift és Camila Cabello mellé csak egy hip-hop előadó, Cardi B fért be a legjobb ötösbe. Ebből az ötösből többen nyertek díjat vagy díjakat a nemrég lezajlott Grammy-gálán. A díjátadó teljes eredményét ezen a linken tekinthetitek meg!

Ez történt 2018-ban – Part I.

 

2018 – A változás éve, a családoké, meg a Vénuszé, meg a Föld Kutyáé. Legalábbis a kínaiak azt mondják. Meg azt is, hogy őket aztán nem érdekli Donald Trump, de még az sem, hogy milyen menő az új iPhone – Pekingben nem lesz almás a telefonod. Ezalatt mi magyarok (egyelőre) megállítottuk Brüsszelt, zsebre raktuk a Bözsit és megtartottuk még négy évre a kormányt. Aztán inkább nekiálltunk tüntetni ellene. Az idei év is gyorsan elszaladt, de az érdekes és izgalmas, néha szomorú vagy épp nevetséges eseményekből nem volt hiány. Nézzük meg, hogy mi minden történt a 2018-as évben!

2018-ban folytatódott, sőt tovább gyorsult a korábbi években tapasztalt őrült tempójú fejlődés az élet olyan területein, mint a számítástechnika vagy a robotika. Ugyanakkor ezekhez hasonló ütemben pusztult tovább a környezetünk, nőtt a világnépesség és vele a szegénység egyes országokban. Rengeteg fontos kérdés, probléma maradt megválaszolatlanul és megoldatlanul. A politikai, gazdasági eseményeken kívül is bőven akadnak érdekességek. Ráfüggtünk pár filmre, játékra vagy épp mémre, voltak fontos sportesemények, óriási zenék, albumok, nagy visszatérők és csalódást keltő hírességek is. De mindezek előtt kezdjük a komolyabb témákkal. A cikk első részében lássuk mi történt tavaly.

Itthon

Az első pár hónap már a politikai pártok kampányolásáról szólt. A FIDESZ év elején adókevezménycsökkentést, szociális támogatás és minimálbér emelést jelentett be. Ezt követte márciusban a téli rezsikedvezmény bevezetése, az épületek magasságának korlátozása. Februárban indult a hivatalos kampányidőszak: az ellenzéki pártok leginkább az egészségügy, az oktatás és a kultúra helyzetét emelték ki, míg a kormánypártok gyakorlatilag a bevándorlókérdésre építették az egész kampányukat. A „Soros-kampány” remekül bevált a kormánypártiak számára: a FIDESZ és Orbán Viktor kétharmados többséget szerzett áprilisban. Jutka néni szerint ez jó, mert „így nem lesznek migráncsok”, az ellenzék szerint ez nem jó, mert így nem lesznek kórházak. Focipályán pedig nem könnyű operálni.

Májusban Orbán Viktor 12 éves tervet jelentett be, ezt követően júniusban az európai parlamenti választások előtt arról beszélt, hogy Magyarország előtt nagy lehetőségek állnak, de komoly veszélyek is fenyegetik, ezek közül a migráció áll az első helyen. Röviddel ezután a kormány elfogadta „Stop Soros” törvénycsomagját az illegális bevándorlás nehezítésére. Nyáron a kormányfő ismertette a kormányzati stratégiát, a kormánypárt továbbra is szembe helyezkedett az Unióval a bevándorlókérdéssel kapcsolatban. Szeptemberben az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést. A dokumentum értelmében, Magyarországon fennáll a veszélye az uniós elvek súlyos és rendszerszintű sérülésének. Meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány.

Az Országgyűlés októberben is sokat dolgozott. A képviselők megszüntették a lakás-takarékpénztárak állami támogatását és kiterjesztették a családi otthonteremtési kedvezményt, 29700-ról 37650-re növelték a Magyar Honvédség beosztásainak számát, elfogadták a második nemzeti éghajlat-változási stratégiát. A fővárosban átadták a felújított Szépművészeti Múzeumot. Novemberben az Európai Bíróság kimondta, hogy Magyarország megsértette az Európai Uniós jogot a mobilfizetési-rendszer állami monopóliummá alakításával. Az év utolsó hónapjában sem kellett unatkoznunk: a CEU bejelentette, hogy Bécsbe költözik, mert kiszorították Magyarországról. Megtörtént a magyar országgyűlés történetének legnagyobb obstrukciós kísérlete is. Az ellenzék először több mint kétezer módosító indítvány benyújtásával, később pedig az elnöki pulpitus eltorlaszolásával, valamint sípolással és szirénázással próbálta megakadályozni a Munka törvénykönyvének megváltoztatását, vagyis a túlórák számának növelését. A „rabszolgatörvény” elfogadása országszerte tüntetéseket robbantott ki, a résztvevők többször összecsaptak a rendőrökkel, néhány ellenzéki politikust erőszakkal távolítottak el a köztévé épületéből. Az utcai zavargások alatt a kormány létrehozta a közigazgatási bíróságokat.

Külföldön

Külön részt nyithatnánk a cikkben Donald Trump alcímmel, annyi dolog függ össze az amerikai elnökkel, de megpróbálom a legfontosabb eseményeket röviden összefoglalni. Ilyen például, az ázsiai országokkal való kapcsolata: az USA gazdasági háborút folytat Kínával, ami már ott tart, hogy az Államokban betiltanák a Huawei mobiltelefonokat, erre válaszként Kínában az iPhone-t tiltják be. Egyértelmű győztes egyelőre nem született. Az elnök egy ideig háborúzni akart Észak-Koreával, de egy nyári találkát követően elmondása szerint „szerelembe estek” Kim Dzsongunnal, egyelőre szent a béke. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel folytatott harc az elnök szerint győzedelmes véget ért, így ki lehet vonulni Szíriából és Afganisztánból. Jelenleg Trump elsődleges célja a Mexikót elválasztó kerítés építésének folytatása, újabban teljes határzár bevezetésével fenyegetőzik, amit akkor eszközölne, ha nem kapna pénzt a kerítésépítésre. Egy jó hírrel zárjuk a Trump-vonalat: az amerikai elnök kezd hinni a klímaváltozásban. Talán mégsem a kínaiak találták ki.

Európában a legmeghatározóbb problémák a bevándorlók kérdése és a Brexit voltak. A menekültek helyzete továbbra sem egységes az Unión belül, bár Magyarország menekültpolitikája egyedülálló, de több ország elutasította az ENSZ globális migrációs csomagját. A korábban rengeteg bevándorlót befogadó Svédországban is erősödnek a szélső jobboldali pártok, illetve Olaszországban is szigorítottak az ehhez kapcsolódó szabályozásokon, elfogadták a Salvini-csomagot. Az olasz belügyminiszter az első mediterrán országbeli kormánytag, aki megállítaná a migránsokat. A német kancellár Angela Merkel 18 év után mondott le a CDU pártelnöki posztjáról. Utódja Annegret Kramp-Karrenbauer, aki Merkel szövetségeseként ismert.

A Brexit megállapodás egyetlen pontjával, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére kidolgozott mechanizmussal van gond. Az angol kormány még bízik a megállapodásban, az EU lezártnak tekinti a csúcstalálkozót.

A fent említettek csak a legfontosabb események tényszerű ismertetése, korábbi cikkeinkben több meghatározó történést fejtettünk ki részletesen. Ezen cikk második részében a tavalyi év sporttal, szórakozással és kultúrával kapcsolatos híreivel foglalkozunk.

 

Az egyetemisták megmentője egyenesen Magyarországról – A Hell Energy vállalat

 

Egyetemistaként Te is biztosan észrevetted már, hogy vizsgaidőszakban, vagy a ZH hét előtt gyakran megemelkedik a napi koffeinbeviteled – egész nap kotyog a kávéfőző és naponta háromszor jársz a kisboltba energiaitalért. Kevesen tudják, hogy az ország egyik kedvenc koffeintartalmú üdítőitala, a Hell, magyar termék. Mai cikkünkben az Európa szerte is egyre inkább elterjedt itallal foglalkozunk.

A vállalatról

A Hell Energy alig több mint tíz éve, 2006-ban indult családi vállalkozásként – amelyből aztán „családi multi” lett, és továbbra is teljes mértékben magyar tulajdonban van. Két testvér alapította, akik azóta is tevékenyen részt vesznek a napi munkálatokban. A Hell három éven belül piacvezetővé vált Magyarországon, köszönhetően remek ízének és jó ár-érték arányának. A cég ezt követően komoly beruházásba fogott, ekkor került a (korábban bértöltéssel megvalósuló) gyártás Magyarországra. A palackozó üzem Szikszón működött, majd 2017-ben elkészült a saját gyár (Quality Pack Zrt.), mely napi 4,5 millió dobozt képes megtölteni. Segítségével a hazai piacon kívül közel 50 országot szolgálnak ki.

2011-ben alapították meg az M.L. Energy Kft-t, amely a Hell mellett új márkákat (XIXO, Swiss) is forgalmaz. A Hell Energy önálló irodákkal rendelkezik Magyarország és Románia mellett Oroszországban, Cipruson, illetve Brazíliában is. Mostanra 9 országban piacvezető,  többek között Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Cipruson, Horvátországban és Azerbajdzsánban is. Az ital töretlen népszerűségének egyik fő oka, hogy rengeteg ízben elérhető: mára az eredeti tutti-frutti ízesítés mellett többek között almás, szőlős, fehér barackos, kiwis és cola ízű termékek is megvásárolhatók, ráadásul egyre több íz jelenik meg cukormentes változatban is.

Marketing

A vállalat 2009-ben kétéves szponzori szerződést kötött az AT&T Williams Formula-1 csapatával, így első magyar cégként léphetett be a Forma-1 világába. A nemzetközi marketing jelenleg a drift versenyekre koncentrál, emellett Magyarországon aktív az autó- és motorsport és a technikai sportok szponzorálásában, sőt, az utóbbi években bővült a támogatottak  köre olyan sportágakkal, mint a judo és a jégkorong. A Hell célja a tehetséges, fiatal sportolók felkarolása, ezért minden évben összeállítja versenyzői csapatát, mely tagjainak megteremti a szükséges hátteret a kiváló eredmények eléréséhez.

A cég marketing részlege újabb mérföldkőhöz ért az idei évben, amikor is sikerült megegyezniük a világhírű hollywoodi színésszel, Bruce Willis-szel. Az akciófilmsztár idén tavasszal szerződött a hazai céggel, azóta a Hell reklámarcának mondhatja magát. Az első félperces vetítés április 2-án került képernyőre a világ több országában. A tévé mellett a social mediában, utcai plakátokon és üzletekben is találkozhatunk a filmsztár arcával.

A cég marketingigazgatója, Pantl Péter szerint a márka erőt, lendületet, dinamizmust képvisel és garantálja a magas minőséget. Ezen értékeket megtestesítő reklámarcra volt szükség – így esett a választás Bruce Willisre, aki világszerte ismert és a neve garanciát jelent a legjobb termékekre. A reklámfilm ötlete egy saját koncepció nyomán valósult meg. Kizárólag a színészre és a termékre koncentrál, elhagyva az energiaitalokhoz gyakran kapcsolt sztereotípiákat, mint például a gyors autók, a versenyzés vagy a bulizás.

A film hosszú egyeztetést, levelezést követően idén januárban került felvételre New Yorkban. Több mint 40 fős stáb dolgozott a Hell marketingeseivel, a forgatás 10 órát vett igénybe. A reklámban Bruce elmondja, hogy régebben kávét ivott, de mostanra már a Hellre esküszik, amely egyébként valóban ízlett a sztárnak, a forgatás alatt több dobozzal is elfogyasztott belőle.

Díjak, elismerések

A vállalat World CSR Díjat nyert 2016-ban az indiai rendezésű World CSR Congress-en. Ezt a díjat 2012 óta ítélik oda évente olyan vállalatoknak, amelyek kiemelkedően sokat tesznek a fenntarthatóságért. A nyerteseket szakmai zsűri választja ki, és a korábbi években olyan óriásvállalatok szerepeltek a díjazottak között mint a Coca-Cola, a Johnson&Johnson, vagy a Mastercard. A magyar cég folyamatos technológiai fejlesztéseinek, beruházásainak, innovációjának köszönhetően kapta meg az elismerést. Egyik legfontosabb újításuk a könnyebben (köröm helyett ujjbeggyel) nyitható aludoboz, melyet a piacon elsőként vezettek be.

A Hell újabb nívós díjat hódított el idén: Az ACQ Global Awards egyik díjazottjaként az év gyártó vállalatának választották Európában. Az ACQ5 nevű, angol vezető vállalati magazin minden évben díjazza a kiemelkedő cégeket, szervezeteket és magánszemélyeket a világ minden tájáról. Online felmérést végez, ennek eredményei alapján választják ki a nyerteseket a szerkesztők.

Nem csak ezen elismerések bizonyítják a hazai cég sikerét. A Hell Energy Kft. évről évre növekedést ér el forgalomban, adózás előtti és adózott eredményben, illetve dolgozói létszámban. A vállalat majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevétellel büszkélkedhet.

Lassan itt a december és vele a vizsgaidőszak is. Ha megszomjaznál vagy elfáradnál a tanulásban, már tudod, ha a Hell-t választod, nem csak a vizsgák sikerét, de a magyar gazdaságot is támogatod.

Forrás: Wikiépédia, MLEnergy

 

Top