Author Archives: maxi.grein

EB beharangozó – szurkolj te is a magyaroknak

 

Valószínűleg senkinek nem kell bemutatni a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságot. Ugyanis megtört az 1972 óta tartó rontás, 44 év után a magyar válogatott játékosai nem a TV előtt nézhetik az EB eseményeit. A mieink pótselejtezőn, Norvégián kettős győzelemmel túljutva harcolták ki a részvétel jogát.

A tornát idén 15. alkalommal rendezik meg Franciaországban. A június 10-én kezdődő EB 1 hónapig fog tartani, amelyen 24 csapat mérkőzik meg egymással, összesen 51 meccsen keresztül.

A mérkőzéseket az alábbi 10 városban fogják lebonyolítani:

A sorsolásra még decemberben került sor, amelyből nemzeti 11-ünk egész jól jött ki. A magyar válogatott az F-csoportba került Portugália, Izland és Ausztria mellé. Itt az is kiderült, hogy a torna nyitómérkőzését  Franciaország és Románia vívja június 10-én. Magyarország Ausztria ellen kezdi meg a bajnokságot június 14-én.

Az osztrákok egyébként készítettek egy kis esélylatolgatós statisztikát, mely szerint a magyaroknak 47% esélyük van továbbjutni a csoportkörből. Az innsbrucki egyetem egy kutatója és két bécsi kolléga teljes körű elemzést végzett, melyben 19 fogadóiroda oddsszait vette alapul, s kombinálta azt egy komplex, statisztikán alapuló számítással az előrejelzés elkészítéséhez. Állításuk szerint a végső győzelemre leginkább a házigazda franciák és a világbajnok németek a legesélyesebbek. Nekünk erre mindössze 0,3 százalékunk van.

Válogatottunk edzője, Bernd Storck május 31-én szinte az utolsó pillanatban hirdette ki az utazó keretet, mert egyáltalán nem egyszerű összeállítani a legjobb 23-at.

Kapusok (3): Király Gábor, Gulácsi Péter, Dibusz Dénes
Védők (7): Fiola Attila, Bese Barnabás, Guzmics Richárd, Juhász Roland, Lang Ádám, Kádár Tamás, Korhut Mihály
Középpályások (9): Lovrencsics Gergő, Gera Zoltán, Elek Ákos, Pintér Ádám, Nagy Ádám, Kleinheisler László, Németh Krisztián, Stieber Zoltán, Dzsudzsák Balázs
Csatárok (4): Böde Dániel, Nikolics Nemanja, Szalai Ádám, Priskin Tamás

Természetesen az újítások is főszerepet kaptak az idei EB-n. Nézzünk is meg néhány érdekességet:

1. Az EB-k történetében először lesz alkalmazva a gólvonal-technológia, azonban ez nem jelenti azt, hogy az alapvonali asszisztensek munkája megszűnne. Az ő legfőbb dolguk a tizenhatoson belüli történések figyelemmel követése, ami eleve nem is teszi lehetővé a gólvonal ellenőrzését is.

2. Ahogyan már a klubcsapatok kupáiban is megszokhattuk, úgy az EB-n is a negyeddöntő után törlődnek az addig kapott sárga lapok. Ezzel elkerülve, hogy egy-egy játékos emiatt ne tudjon a döntőben szerepelni.

3. Az UEFA idén a csapatok szabadidejébe is beleszólt: minden válogatottnak már a mérkőzés előtti napon kötelező a találkozó helyszínére érkezni, illetve hivatalos sajtótájékoztatót tartani a szövetségi kapitány és legalább egy játékos részvételével. A tolmácsolás sosem a helyszínen zajlik majd, minden sajtóeseményen online, a párizsi központból tolmácsolnak angolra, franciára és az adott mérkőzés résztvevőinek anyanyelvére a legmodernebb technológia segítségével.

4. Az EB televíziós jogait összesen mintegy 200 országban megvásárolták, így az esemény közel nyolcmilliárd nézőt érhet el. Ha az előrejelzések valóra válnak, ez lehet az eddigi legnagyobb érdeklődést hozó Európa Bajnokság.

5. Európai Uniós normák alapján a rendezők különös figyelmet fordítanak a környezetvédelemre is. Szelektív hulladéktárolókat helyeznek ki minden stadionba, továbbá minden dekorációs- és mobil elemet környezetbarát, újrahasznosítható anyagokból gyártanak.

6. Természetesen kiemelt figyelmet kap a biztonság, hiszen nemcsak a válogatottak mellett lesz folyamatos a rendőri szolgálat, hanem a hivatalos, a helyszínek belvárosaiban kialakított szurkolói zónák felügyelete is része a biztonsági intézkedéseknek.

A terrorveszély okán mintegy 95 ezer embert: 42 ezer rendőrt, 30 ezer csendőrt, 10 ezer katonát és 13 ezer biztonsági őrt mozgósítanak a francia hatóságok.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta,  a mozgósításnak kettős oka van, a terrorveszély mellett a futballhuligánok erőszakos rendbontásainak esetleges veszélye miatt is.

“Rendkívüli rendezvényről van szó, amelyre rendkívüli körülmények között kerül sor, ennek következtében a biztonsági intézkedéseknek is rendkívülieknek kell lenniük” – mondta a tárcavezető.

Bernard Cazeneuve hozzátette, a szurkolói zónák is biztosított helyszínek, ahol kötelező lesz a biztonsági motozás a belépésnél, valamint a fémdetektorok használata. A L’Équipe című francia sportlap kérdésére a belügyminiszter nem zárta ki, hogy ha szükséges, zárt kapuk mögött játszanak le egy mérkőzést, elhalasztják vagy, egyszerűen törlik azt.

Reméljük erre nem lesz szükség és minden a legnagyobb rendben fog lezajlani. Mi pedig szurkoljunk a magyar csapatnak a minél jobb szereplésért!

Hajrá magyarok!

Ja, és még valami:

Ha már most EB lázban égsz és már minden fan videót ötször láttál, érdemes június 9-én este a TV2-re kapcsolni. Ugyanis egy egész komoly dokumentumfilmet készítettek a válogatottról. 4 éves forgatás előzte meg a filmet, amelyet 250 óra nyersanyagból készítette Muhi András Pires rendező-operatőr.

Városfejlesztés Budapesten – avagy fel tudunk-e zárkózni a Nyugathoz?

 

Budapest. Nekünk szeretett fővárosunk, azonban sokan azt sem tudják hol van, illetve, hogy egyáltalán létezik. Azonban ha valaki egyszer meglátogatja, olyan élménnyel tér haza, amit nem lehet képekben vagy szavakban kifejezni. Mielőtt nekikezdtem volna a témának, felkerestem néhány külföldi blogot ahol élménybeszámolókat írtak Budapestről. Hiszitek vagy sem, minden egyes beszámolóban szuperlatívuszokban meséltek a kis városunkról. Szerintem nyugodtan állíthatjuk, hogy nem tévedtek egy cseppet sem Budapest szépségét illetően, azonban ahogy semmi sem tökéletes, úgy a fővárosunk sem az. Még mindig fényévekre vagyunk a nyugati modern országok városaitól és azok infrastruktúrájától.

Természetesen sok fejlődésen mentünk már keresztül, vegyük csak például az új metróvonalunkat, vagy a gyönyörűen felújított Várkert Bazárt. Azonban nézzük csak, mire lehet számítani a jövőben:

Nyugati pályaudvar felújítása

A napokban jóváhagytak egy, a Nyugati pályaudvarral kapcsolatos, teljes körű felújításról szóló tervezetet. Ebben a következőket tervezik:

– teljesen felújítják a Nyugati pályaudvart
– befedik a síneket
– a Podmaniczky utcában létrehoznak egy parkot csónakázótóval
– telepítenek 4000 fát
– felhúznak öt összeköthető, kulturális célra használt épületet

A felújítást valószínűleg uniós forrásokból fogja a Főváros finanszírozni, az azonban még nem tisztázott, hogy mikor kezdik el az építkezést.

Déli pályaudvar megszüntetése

Sok gondot okozott a Déli pályaudvar a fővárosiak életében az elmúlt egy évben. Tavaly nyáron beomlott a Déli és a Kelenföld között húzódó alagút, amely az építészek szerint olyan életveszélyessé vált, hogy közel 3 hónapra be is zárták a Délit. A megnyitás után a hozzáértők megjegyezték, hogy nem is biztos, hogy újra kéni nyitni a pályaudvart, ugyanis Kelenföld hibátlanul ellátta egy pályaudvar feladatait és ezek mellett még tehervonatokat is depózott.

Azonban egy nem régen megjelent hír szerint, a főváros ténylegesen fel akarja számolni a Déli Pályaudvar működését. Helyére parkot telepítene, amelyet összevonna a Vérmező jelenlegi zöldövezetével. Természetesen ez nagyon jól hangzik, ám most a mérnökök úgy gondolják, hogy mégsem biztos hogy, Kelenföld minden feladatot el tud látni.

Gyalogoshíd a Margit-szigetre

Szerintem erről a városi legendáról mindenki hallott már. Közel 6 éve, hogy ennek a gyalogos hídnak a tervei bejárták az internetet. Elvileg a Parlament és a Margit-sziget között kéne húzódnia. De vajon hol akadt meg a kivitelezés jóváhagyása? Erről azóta sem érkeztek információk.

Viszont a híd tervei nagyon jók:

Olimpia 2024

Azt hiszem mindenki számára köztudott, hogy Budapest is megpályázta a 2024-es Olimpiai játékok rendezésének a jogát. A tervek nagyon csodásak, de természetesen ez nem kevés kiadás az ország számára. Nézzük, miben is fejlesztenék a várost, ha megnyernénk a pályázatot:

A 2024-es budapesti olimpia tervezett helyszínei közül az Olimpiai park klaszter a központ, itt épülne fel a legnagyobb nézőközönséget vonzó Olimpiai Stadion, amely a nyitó- és a záróünnepségen kívül, elsősorban az atlétikai versenyeknek adna otthont. A stadiont a IX. kerületbe, a Kvassay zsilip térségébe, a klaszter központjába tervezik, közel az olimpikonok és kísérőik számára kialakított olimpiai faluhoz, amely a ma már használaton kívüli Nagyvásártelep, valamint a Soroksári úttól keletre fekvő további két tömb területén épülne meg. A sajtó- és közvetítőközpont közvetlen közelébe tervezik a két médiafalut, amely a sajtó munkatársai és a technikai személyzet mintegy húsz százalékának nyújthat szálláslehetőséget az olimpia idején. Itt lenne még a játékok egyik, úgynevezett “live site-ja” – ehhez hasonló több helyen lesz a városban –, ahol a versenyeket óriáskivetítőkön követhetik az érdeklődők, ráadásként pedig szabadtéri koncertek, színházi előadások színesítenék a programot.

Ugyan még nagyon messze vagyunk a lehetséges rendezéstől, de ha az égiek is úgy akarják és elnyerjük a rendezés jogát, nagyon komoly városfejlesztések várnak fővárosunkra!  Az eredmény 2017 szeptemberében kerül nyilvánosságra, addig kell izgulnunk.

Puskás Ferenc Stadion

Az egykori Népstadion 68 976 férőhelyével Európa egyik legnagyobb futballstadionja volt, az 1953-as megnyitása óta több tucat Európa-bajnoki és világbajnoki selejtezőnek adott otthont, 1966-ban és 1998-ban pedig az atlétikai Európa-bajnokság helyszíne volt. A helyén új, a XXI. század igényeinek megfelelő aréna épül, a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság néhány mérkőzését is itt játsszák majd.

Habár ez is a lehetséges olimpiánk egyik helyszíne lehet, mégis úgy gondoltam, hogy külön kell említeni ezt a relikviát, ugyanis a stadion újjászületése egy, már korábban eltervezett dolog volt, melyet mindenki támogatott. Mára már komoly munkálatok zajlanak a bontással kapcsolatban:

 

Ezek alapján úgy gondolom, hogy a költői kérdést a címben meg is tudjuk válaszolni: lehet, hogy nem haladunk egyenesen arányosan a nyugat fejlődéseivel, de mi is igyekszünk. Magyarország, Budapest te úgy vagy szép nekünk, ahogy vagy!

Egyetemmé válunk!

 

BGE. Elég furcsán hangzik, de lassan szoktathatjuk a füleinket és nyelvünket az új monogrammhoz. Lehet – sőt valószínű – , hogy iskolánk mindannyiunknak örökre BGF marad, azonban az óév búcsúztatásával nem csak az újévet köszönthetjük, hanem egyetemünket is.

A Budapesti Gazdasági Főiskola története egészen 1857-ig nyúlik vissza, amikor is megalapították elődjét, a Pesti Kereskedelmi Akadémiát. A Főiskola vagy januártól Egyetem – kinek, hogy tetszik – jelenlegi formája 16 éve jött létre a KVIK, a PSZF és a Külker integrációjával. Az intézmény több, mint 18 ezer hallgatót számlál, és ezzel a mai napig is Magyarország legnagyobb Főiskolája.

kereskedelmi_akademia_0

A Külkereskedelmi Kar története 1957-ben kezdődött. Ekkor jött létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált szakembereket képző Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962-ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává. 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. 1992-ben kezdődött meg nemzetközi együttműködésben az angol és francia nyelvű szakmai oktatás. Jelenleg mintegy 4000 hallgató tanul a Kar különböző típusú képzési programjain.

Mindez a múlt, amelyre büszkék lehetünk, de mire is számíthatunk a jövőben, illetve milyen okból válhattunk egyetemmé?

Szeptember elsején szavazták meg az új felsőoktatási törvényt, amelynek folyományául iskolánkat az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába sorolták. Ezt Sándorné Kriszt Éva rektor szorgalmazta. Az eduline.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a főiskola öt képzési területen, összesen 12 alap-, egy osztatlan és nyolc mesterképzési szakán jogosult képzés folytatására. A július 31-i adatok alapján a teljes munkaidős oktatók és kutatók 60,6 százaléka (a 315-ből 191-en) rendelkezik tudományos fokozattal, a teljes és részmunkaidős oktatók és kutatók körében 60,1 százalék a minősítettség aránya (333-ból 200-an).

pic_927

Az új törvény több változást is hoz magával. Egy kis összefoglaló:

Két félév, 18 kredit
Az egyik legfontosabb változás az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, akik két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.

Ki – és be: csak felmérőkkel
A 2016/2017-es tanévtől kompetenciatesztet kell kitölteniük a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz.

Nyilvántartásba veszik a nyelvvizsgát
Az is egy változás, hogy ezentúl az Oktatási Hivatal vezetni fogja a nyelvvizsgák nyilvántartását.

Jogok és kötelességek

Kiegészítették a hallgatók jogairól és kötelességeiről szóló részt is, belevették, hogy kötelesek vagyunk betartani az egyetemünk szabályait, tisztelnünk kell az intézmény hagyományait, valamint bekerült egy passzus az emberi méltóságról is.

Lehetünk mi főiskola vagy egyetem, abban egyetérthetünk, hogy mindannyian a BGF-re jelentkeztünk anno, és ez is fog megmaradni az emlékezetünkben. Viszont a másik oldalról szemlélve lehet, hogy a munkáltatóknál ez egy pluszpontot fog jelenteni.

Örülsz annak, hogy egyetemmé vált szeretett főiskolánk?

Igen
Nem
Mivan?
Uh, így most mégnehezebb lesz a stat?

Eurovízió 2015, avagy finom-e a bécsi Wurst?

 

Idén rendezik meg hatvanadik alkalommal az Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek Ausztria fővárosa, Bécs ad otthont. A rendezés jogát mindig az előző év győztesét indító ország nyeri el. A tavalyi Dalfesztivált az osztrák származású Conchita Wurst nyerte a Rise Like a Phoenix című számával.

A verseny helyszínére több város is pályázott, ám a végére csak Salzburg és Bécs maradt. Augusztus elején vált hivatalossá, hogy a fővárosban rendezik meg az Eurovíziót. A megmérettetésre 40 ország jelezte a részvételi szándékát, beleértve a tavalyi fesztivált kihagyó Ciprust és Szerbiát, valamint – a már öt éve nem versenyző – Csehországot. Újdonsült indulónak számít viszont Ausztrália, akik valószínűleg először és utoljára fognak szerepelni az Eurovízióban.

Magyarország képviseletében Csemer Boglárka ’Boggie’ indul, aki a Wars for Nothing című számával nyűgözte le a közönséget, ezzel megnyerve A Dalt, az országos válogató műsort. Parfüm című dalát már több mint 15 millióan tekintették meg a legnagyobb videó megosztó portálon. Az idei muzsikát azért tartja esélyesnek a nagyérdemű, hiszen nem egy „eurovíziós tucatdal”, valamint a szövege a manapság dúló értelmetlen háborúkat támadja. Tavaly egyébként Kállay-Saunders András indult magyar színekben és előkelő 5. hellyel térhetett haza.

A műsort sugárzó csatorna az osztrák ORF lesz, amely augusztus 6-án jelentette be, hogy a Wiener Stadthalle lesz a helyszín. A négy műsorvezető Alice Tumler, Arabella Kiesbauer, Mirjam Weichselbraun és a tavalyi győztes, Conchita Wurst lesz. 2015-ben is Gundel Takács Gábor lesz a műsor kommentátora, ami egyébként hatalmas feladat. A tavalyi előzetes műsorban bemutatták, hogy mennyi előkészület kell egy kommentátornak és ez nagyon szépen meg is mutatkozott az élő adásban is.  A verseny hivatalos mottója Building Bridges lett, azaz Építsünk hidakat.

A tavalyi győztes igencsak nagy port kavart, ugyanis Conchita Wurst kinézete nem éppen mindennapi. A Thomas Neuwirth-ként született (egyébként magyar felmenőkkel is rendelkező) transzvesztita énekesnő szakállat visel, emiatt is került a mémgyárosok középpontjába. Azóta viszont változott a helyzet: koncertet adott Brüsszelben, majd ellátogatott az Európai Parlamentbe és nyilatkozatában elmondta, hogy pozitív változásokat tapasztal, az emberek toleránsabbak a mássággal kapcsolatban.

Sajnos csalásokkal kapcsolatos vádak is sűrűn felkapják a fejüket az Eurovízió kapcsán is. Legutóbb a tavaly előtti verseny után tört ki a botrány: egy litván hírügynökség közölt egy videót, amin oroszul beszélő férfiak pénzt kínálnak azért, hogy a helyi lakosok az azeri indulóra szavazzanak. A csalás gyanúját erősítette az is, hogy az azeri induló Litvánia mellett Bulgária, Görögország, Ausztria, Írország, Málta, Montenegró, Oroszország és Magyarország maximális pontjait is megkapta. Viszont a válogató műsorok sem mentesek a korrupciós vádaktól: 2006-ban szinte az egész magyar popszakma csalásért kiáltott, mikor a válogató előtt fél évvel még ismeretlen Csézy juthatott ki a fesztiválra.

eu

Az idei verseny is magában hordoz máris több pikáns történetet: a német válogató győztese például élő adásban, az eredményhirdetés után lépett vissza, és adta át az indulás jogát a második helyezettnek. A visszahúzódó zenész nem indokolta részletesen a döntését, csak annyit mondott, hogy “Ő sokkal rátermettebb, én meg csak egy kis énekes vagyok“. Potenciális induló lehet ellenben a lengyel Monika Kuszynska, hisz a kerekesszékes énekesnő dala személyes élettörténetéből táplálkozik, és mint mindannyian tudjuk, a közönség szereti a megható történeteket.

Az idei Eurovízió is hatalmas izgalmakat tartogat a nézők számára, akik május 19-től követhetik figyelemmel a Dalfesztivált a köztévé sugárzásában. Szurkoljunk együtt Boggie-nak egy kiemelkedő eredményért!

Ki nyerte a tavalyi Euróviziós Dalfesztivált?

Fekete Pákó
Ogli G
Csordás "Bieber" Dávid
Conchita

Magyar paralimpikonok sikerei – Interjú Döme Istvánnal

 

Az emberek többségének életében nagyon fontos szerepet játszik a sport. Így van ez a fogyatékkal élőkkel is, számukra a testmozgás egyfajta eszköz a társadalomba való visszailleszkedéshez. Azonban napjainkig sem sikerült elég figyelmet és megfelelő körülményeket biztosítani a parasportok számára. A paralimpia a második világháború után vált ismertté, habár akkoriban még csak rekreációs céllal rendezték meg a brit világháborús veterán katonáknak. Elsősorban gerincsérültek versenyeztek a Stoke Mandeville-i kórházban. Sokan úgy gondolják, hogy a paralimpia szó a latin paraplégia – mely egy orvosi kifejezés, az alsó végtagok bénulását jelenti – valamint az olimpia szavak összeragasztásából ered. Megjegyzem, tévesen: Ugyan valóban a deréktől lefelé lebénult sportolók körében kezdődött a mozgalom, ez azonban kiterjedt a többi fogyatékosság körére is, akik épekkel egyenrangúak, párhuzamosak (parallelek).

Ha az utcán megkérnénk az embereket, hogy soroljanak fel 3 olimpikont, valószínűleg gond nélkül sikerülne nekik. De vajon ha azt kérnénk tőlük, hogy említsenek meg három paralimpikont, fel tudnának-e sorolni ugyanannyit? Nem biztos. Pedig nem is gondolnánk, mennyien képviselik hazánkat nemzetközi sikerrel.

Gondoljunk csak Szekeres Pálra, az egyetlen sportolóra a világon, aki olimpián és paralimpián is érmet szerzett magyar színekben. Tőr- és kardvívó volt, azóta az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős helyettes államtitkára lett. Vagy idézzük fel Sors Tamás eredményeit, aki világcsúcstartó, többszörös paralimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó. 2012-ben megkapta a Magyar érdemrend középkeresztjét. De én most kiemelném azon kerekesszékes vívók közül Döme Istvánt, akiről a fent említett nevekkel ellentétben kevés szó esik, mégis óriási sikereket tudhat maga mögött. Őt kérdeztem eredményeiről és életéről.

Mikor kezdte el a kerekesszékes vívást?

1997-98-ban kezdtem ezt a sportágat, mert bár mikor  Szekeres Pali elkezdte, én már sérült voltam, de még nem tudtam az egészről. Volt egy Világkupa verseny Magyarországon a kerekesszékeseknek és a régi cimborám, Székely Zoli -akivel együtt öttusáztam a Dózsában- szólt: „Odukám, gyere le, probáljuk ki!”. Utána kezdtem el mozogni a Zolival.

Mennyivel volt más kerekesszékben vívni?

A technikával nem sok gondom volt, eleinte öttusáztam, majd amikor felvettek az egyetemre abbahagytam, mert sok lett volna. Utána már csak vívtam. Aztán jött a balesetem 25-26 éves koromban és a vívás ekkor abbamaradt. Akkor még úgy próbálkoztam lábon vívogatni, műlábbal, a többiekkel a Vasasban, de igazából az nem nagyon ment. Tehát meg kellett szokni azt a kerekesszékes közeget. Lábbal ugye nem lehet mozogni, tulajdonképpen hajolgatni kell, mert a kerekesszékek le vannak rögzítve.

Mi motiválta, hogy folytassa a vívást a balesete után?

Ugye a barátom unszolására megnéztem a Világkupa küzdelmeit és a közeg ismét magával ragadott. Nem sokkal később jutottam vívó felszereléshez és kerekesszékhez. A társaság, a hangulat, vagyis a miliő nagyon tetszett, azt mondtam magamban miért is ne? Készen álltam a visszatérésre. 

Elég hamar jöttek utána a sikerek, meséljen erről egy kicsit!

Igen, eleinte megnyertem a Magyar Bajnokságokat, aztán 1998-ban az euskircheni világbajnokságon a négy közé jutásért kaptam ki a későbbi világbajnoktól. Megjegyzem butaságok miatt veszítettem el azt a negyeddöntőt, olyan dolgok miatt, amiket még nem szoktam meg. Négyszer-ötször megszúrta a kezemet, nem voltam gyakorlott még ahhoz, hogy elhúzzam. 15-13-ra kaptam ki. Ezután könnyedén kvalifikáltam magam 2000-ben a sydney-i paralimpiára. 2004-ben az Athénin nehezebb volt a helyzet, mert csapat már nem volt akkor – sajnos többen abbahagyták addigra. Hiába voltam párbajtőrben hetedik, kardban nyolcadik a világranglistán, az Athénba utazók közé az utolsó pillanatban kerültem csak be. A versenytársak már mind megkapták az olimpiai formaruhát, míg én tövig rágtam a körmöm a kvalifikáció miatt. Az érem végül elmaradt, de így is hatalmas élménnyel gazdagodtam.

domeistvan2

Ön szerint elég figyelmet fordítanak napjainkban a parasportokra?

Hát fordítanak figyelmet, de én alapvetően abban látom a problémát, hogy szépen lassan leépül ez. Ahogy elkezdődött annak idején, az nagyon nagy változás volt. Például, hogy az épekkel egyenlő jutalmazásban részesültek a paralimpikonok. Ez kiverte a biztosítékot nagyon sokakban, leginkább az élsportolókban. Előkerült az a problémakör, hogy elkezdték összehasonlítgatni az ép sportolókat a fogyatékkal élő sportolókkal, vagyis hogy milyen alapon kapnak ugyanannyi eredményességi jutalmat, mint az olimpikonok. Tegyük hozzá, hogy szerintem nem kezelhető egy terítéken a két „műfaj”. Ugyanígy akkor a ping-pongozó hasonlítgathatná magát a focistához. Az egész vége az lett, hogy a horribilis díjazásra mentek el a pénzek és a felkészülésre meg gyakorlatilag alig maradt valami. Megoldás gyanánt a Magyar Paralimpiai Bizottság a sportolók önkorlátozásának segítségével felére csökkentette a – motivációs bázisként is funkcionáló – jutalmak mértékét, ellenben a felkészülési támogatások mértéke korántsem növekedett hasonló ütemben.

domeistvan

Mivel foglalkozik mióta abbahagyta a vívást?

Tavaly voltam 60 éves, és azért csodák nincsenek. Hiába vagyok technikailag jó, de az alapgyorsaság ami nálunk a víváshoz kell már megkopott a fiatalokhoz képest. 2006-ban még vívtam a torinói világbajnokságon (ott kardban csak én tudtam legyőzni a későbbi világbajnokot), de már elkezdtem a lövészetet is. Ez utóbbit továbbra is aktívan űzöm. A cél a következő olimpia, most ott kapizsgálok a kvalifikációs szintnél. Ha sikerül, sikerül, ha nem, akkor sem dől össze a világ, viszont én minden tőlem telhetőt megteszek.

Végül mit üzen a fiatal sportolóknak?

A sportolás feltételez egy jó közeget, közösséget ahol különböző célokat tud kitűzni magának az ember, amiket aztán el lehet érni. Hogy ezért pénzt is kaphat, az már mellékes. Én inkább azt tartom, hogy a siker feldobja az embert. Ha a fiatalok sportolnak, szorgalmasak és ehhez még némi tehetség is párosul, akkor az egy olyan fontos szál lehet, amely az életük egyéb részeit is nagyban segítheti. Ezért azt üzenem minden fiatalnak, hogy sose adják fel és küzdjenek meg a saját céljaikért!

Szerinted elég támogatást és figyelmet kapnak a hazai paralimpikonok?

Úgy gondolom, hogy nem
Nem tudom megítélni
Igen
Top