BGE
2019. 03. 18. - Zircher Ági

Aktualitások a globális felmelegedéssel kapcsolatban

 

Persze a globális felmelegedést már senkinek sem kell bemutatni, mégis szükséges beszélni róla, hiszen napjainkat érintő probléma, amin nem ártana változtatni. Vannak, akik azt állítják, hogy még megállítható a folyamat, azonban egyesek szerint már csak lassítani lehet rajta. Mégis mi jelenti 2019-ben a legnagyobb kockázatot? Milyen megoldások születtek eddig? Érdekességek, újdonságok és tények a közismert témáról.

2019-et érintő legnagyobb globális kockázatok

Mint minden évben, idén is nyilvánosságra hozták a Globális Kockázati Jelentést (Global Risks Report), amelyből megtudhatjuk, mik jelentik a legnagyobb kockázatot vagy veszélyt a világra az idei évben. Ebből kiderült, hogy melyek azok az 5 legvalószínűbb kockázatok az országokra az elkövetkezendő 10 évet nézve, amelyek a legnegatívabb hatást gyakorolják rájuk. A listán az alábbi problémák vannak jelen: extrém környezeti feltételek alakulása, klímaváltozás kezelésének kudarca, természeti katasztrófák, adatlopások, kibertámadások. Bár az utóbbi kettő nem is feltétlenül a természeti kockázatainkat sugallja, a gazdaságokra tekintve igen nagy veszélyt nyújtanak ezek is. A legnagyobb 5 veszélyforrás, amely a világgazdaságot fenyegeti pedig a tömegpusztító fegyverek, az éghajlatváltozás mérséklésének elmulasztása, az extrém időjárási történések, a vízválság valamint a természeti katasztrófák.

A problémát kutatók szerint 10 éven belül kéne elfogadható szintre visszaszorítani, a globális átlaghőmérséklet emelkedésének mértékét és megoldást találni a globális méretű problémákra. Ha azonban tényleg ilyen csekély időnk van erre, akkor vajon mit tesznek a világ vezetői, hogy visszaszorítsák a problémát?

A világ vezetőinek szerepe a problémát illetően

Jelentős szerepük van a vezetőknek, hogy ez a probléma megoldást találjon, azonban úgy látszik ez nem minden politikus elsődleges célja. Egyesek szerint a globális felmelegedés nem is létező probléma, míg mások talán úgy gondolják, hogy nem az ő feladatuk lenne ezt megoldani.

David Attenborough, világhírű brit természettudós azonban felszólította a világ vezetőit 2018-as beszédében, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 24. éves ülésén mondott el decemberben. A tudós azt sugallta a vezetőknek, hogy a civilizáció fennmaradása és a természet az ő kezükben van, itt az ideje, hogy változtassanak. Felhívta beszédében a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás emberek által okozott katasztrófa és évezredek óta a legnagyobb fenyegetés az emberiséget nézve. A katowicei csúcstalálkozón többek között kitértek a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás szabályrendszerére is, és legfőbb célként kitűzték, hogy 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést 2100-ig. A megállapodás részesei így nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó gázok csökkentésére és a környezetbarát felhasználásra. Azonban ahhoz, hogy a melegedés megálljon már 2030-ig jelentősen csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátás mértékét. Így láthatjuk, hogy sürgős, azonnali megoldásokra van szükség.

Emberek, akik próbálnak változtatni

Természetesen vannak olyanok, akik igyekeznek javítani a helyzeten, és beleadnak apait-anyait annak érdekében, hogy a probléma megoldódhasson. Egy 24 éves srác, Boyan Slat az óceánok szennyezése ellen próbált megoldást találni. Pár évvel ezelőtt, egy nyaraláskor határozta el, hogy ő bizony valamit sürgősen tenni fog, mikor víz alá merülve megdöbbent, hogy milyen sok műanyag rejlik a felszín alatt. Körülbelül 6 év alatt egy mára már 70 fős csapatot épített, akikkel létrehoztak egy már működő, de egyelőre még csak tesztelés alatt álló szerkezetet. A System 001 a vízen lebeg, nincs rögzítve a vízhez, így az élő világot sem zavarja, ugyanis a halak át tudnak úszni alatta. 600 méter hosszú és a vízben kb. 3 méterig elmerülő szerkezet 1 hónap alatt közel 5 tonna műanyagszemetet képes begyűjteni. A The Ocean Cleanup szervezet célja, hogy 5 év alatt a Kalifornia és Hawaii között kialakult szemétszigetet 50%-kal felszámolják. Számítások szerint évi akár 14 ezer tonna szemetet is kiemelhet a vízből.

Egy 16 éves svéd környezetvédő aktivista, Greta Thunberg pedig Nobel-békedíjra lett jelölve a klímaváltozásért tett fellépéséért, ugyanis a 3 norvég parlamenti képviselő (aki őt jelölte) úgy gondolja, hogy „az éghajlatváltozás jelentette fenyegetés az egyik legfőbb oka a háborúknak és a konfliktusoknak”. A lány nyár óta minden pénteken iskola helyett a stockholmi parlament elé vonul, és igyekszik határozott fellépésével a klímaváltozás ellen tenni. Nemzetközi mozgalmat indított el és már tömegmozgalommá nőtte ki magát. A lányt egyébként asperger-szindrómával, figyelemhiányos hiperaktivitással és más mentális zavarokkal is diagnosztizálták. A lány azonban ezt nem betegségként, hanem ajándékként veszi, és úgy véli ennek köszönhetően tudott ennyire elmerülni a témában. Egyébként bár az aktivista mellett lehet állást foglalni, érdemes hozzátenni azonban, hogy Svédország egyike a világ legklímatudatosabb államainak, ahol elméletileg mindenki egyesült erővel küzd a globális felmelegedés ellen. A lengyelországi katowicében ő is jelen volt, és ő is felszólalt a témát illetően, ekkor még csak 15 éves volt.

 

Figyeljünk oda mind környezetünkre, hiszen rajtunk is áll, hogy a jövőben a probléma mennyit fog javulni. Igenis sokat számít, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hogy mindenből megpróbáljuk-e a lehető legkörnyezetbarátabb megoldást használni.

További cikkek
Top