Gazdaság
2019. 04. 28. - Ádám Bánóczki

A multinacionális vállalatok szerepe Magyarországon

 

Manapság az egyre rohamosabb ütemben fejlődő gazdasági világban, ahol a globalizálódás a csúcsát éli, egyre inkább előtérbe kerülnek azok a vállalatok, amelyek saját területeiket átlépik, így gazdasági tevékenységük már nem csak a saját országuknak határain belülre korlátozódik. Ezeket nevezik napjainkban multinacionális vállalatoknak, amik jó néhány ország területén jelen vannak, akár több földrészen is. Ezeket a szervezeteket gyakran összekeverik a transznacionális vállalatok fogalmával, ami részben meg is egyezik vele, de fontos különbség, hogy amíg ezeknek a cégeknek a tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, addig a multinacionális vállalatoké minden esetben több nemzet vezetőségéből jön létre.

Magyarországon a rendszerváltás számos szempontból meghatározó volt az ország jövőjét tekintve, így a gazdaságot is több fronton érintette. Az eddigiekben korlátolt és elzárt rendszer szabad kezet kaphatott, és ezzel szépen lassan megindult a külföldi tőke beáramlása is az országba. A közvetlen tőkebefektetések Magyarországra történő beáramlása 1995-re ért el igazán kimagasló eredményeket. Ezen időszak után egyre jelentősebb számban tűntek fel külföldi vállalatok, és ezáltal egyre több határon túli céghálózattal találhattuk szembe magunkat évről évre hazánkban is.

Tagadhatatlan, hogy a multik helyzete alapjaiban változtatta meg az itthoni viszonyokat és a gazdasági versenyszerkezetet. Mondhatjuk úgy is, hogy ennek a szektornak az egyik legjelentősebb szereplőjévé váltak. Napjainkban a multinacionális cégek teljesítménye erősen meghatározó jelentőségű a magyar cégek számára is. Ezeknek a társaságoknak az egyik, ha nem a legjelentősebb motivációja a hazai költségelőnyök kihasználása Magyarországon, tulajdonképpen bérmunkát folytatnak.

Kezdetben a globális cégek első leányvállalatai hazánkban egyszerűbb munkafázisokat teljesítettek csak, majd a későbbiekben egyre magasabb szintű egységek követték. Ennek a fejlődési formának az egyik tökéletes példája a Siemens volt. A cég 1968-ban jelent meg először hazánkban, de ekkor még csak egy képviseleti irodájuk volt nálunk. Nem sokkal később megalapították az első vegyesvállalatot nálunk, majd 1989-ben létrejött általuk a Duna Kábel Kft. Innentől egyre jelentősebb ütemű fejlődést mutatva 1991-ben megvették a Telefongyárat, 1995-ben az Erőkart és 1996-ban a csepeli Transzformátorgyárat. Egyébként 1993-ban a Magyar Kábelművek megvásárlásával született meg az egységes magyarországi Siemens-vállalatcsoport.

A magyar gazdaság felzárkózásában jelentős szerepet játszottak a multinacionális vállalatok, hiszen több esetben ezek tették lehetővé a néhány szektorban akár több évtizedes lemaradásunk behozását is. A külföldi cégek sok esetben egy újabb, fejlettebb technológiát tudtak biztosítani az itthoni ipar számára, de példaként hozhatjuk a korszerűbb cégvezetési módszerek beépítését is a magyarországi gazdasági szektorba. Továbbá, sok esetben gyakorlatilag ezeknek a cégeknek volt köszönhető a hazai gazdaság becsatolása a világgazdaságba. Ezek után nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy miért jönnek pont ide a cégek és mi a fő motiváció Magyarországgal kapcsolatban?! Egy hivatalos felmérés szerint a vállalatok a következőket említették meg a helyi viszonyok előnyeiként (fontossági sorrendben):

  • Termelési költségek
  • Egyszerű kapcsolattartás a fogyasztókkal
  • Egyszerű kapcsolattartás a hatóságokkal
  • Adózási ösztönzők

 

Nyilvánvalóan tudhatjuk, hogy az előnyök mellett mindig megtalálható a negatív oldal is, de összességében nem vitatható, hogy a multinacionális vállalatok nagy szerepet vállaltak az évek során a magyar gazdaság fejlesztésében, előre lépésében és a fejlettebb országokhoz való felzárkózásban. A kérdés az, hogy vajon mit jelenthet ez számunkra majd a jövőre nézve?

További cikkek
Top