BGE
2020. 10. 31. - Feke Brigitta

A Banksy jelenség

Nagy valószínűséggel te is találkoztál már Banksy nevével, de ha mégsem, abban biztos vagyok, hogy valamelyik művével már igen, és az is kétségtelen, hogy mellette nem haladhatunk el említés nélkül. Épp ezért kiszakadva a monoton zh hétből, hoztunk nektek egy cikket, melyben bemutatjuk Banksyt és az ő munkásságát, hogy neked is kiszínezzük a heted.

Banksy egy brit graffitiművész, festő, illetve politikai aktivista, kinek személyazonossága szinte ismeretlen. Politikai, illetve társadalmi mondanivalójú művei, művészi kommentárjai mára már nem csak Angliában, hanem a világ különböző városainak utcáin, falain, hídjain díszelegnek. A bristoli művésznek még a születési éve is kérdéses, vannak, akik 1973-ra, vannak akik ezt 1974-re datálják, az azonban biztos, hogy neve már egészen fiatal kora óta jelen van a köztudatban, kezdetben azonban Robin Banksként szignálta műveit, később ezt rövidítette Banksyre. Épp emiatt létezik az a teória, hogy előbbi lehet a valódi neve, vagy ennek hasonló alternatívái körül valamelyik. Sőt, a Londonban található Queen Mary Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy egy bristoli lakos, úgynevezett Robin Gunningham rejtőzik a művészi álarc mögött. Egy másik gondolat szerint Banksy nem más, mint Robert Del Naja, a Massive Attack énekese, ugyanis a falfestmények gyakran azokban a városokban tűnnek fel, ahol a banda koncertet tart. Ha még a személyazonosságuk nem is azonos, az bizonyítható hogy a két művész kapcsolatban áll egymással, hiszen a banda könyvéhez Banksy írta az előszót, illetve a frontember maga is tevékenykedik a graffiti műfajában.

A Banksy jelenséget áthatja egyfajta titokzatosság, mely részéről feltehetően egy tudatosan alkalmazott marketingfogás. Helyi források szerint a street art művész munkássága a bristoli underground szcénából nőtte ki magát, ahol művészek és zenészek dolgoztak együtt. Banksy a kétezres évek környékén vált igazán ismertté, mára pedig már nemcsak a street art művészek, hanem a kortárs műkedvelők körében is egyre nagyobb hírnévnek örvend. A 2008-2009-es időszakban kiállítása a világ 30 leglátogatottabb kiállítása közé került, következő évben pedig a Time magazin az év 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a brit művészt, a lap kérésére pedig egy papírzacskóval a fején készült portréképet küldött magáról.

Banksy lételeme a provokáció és a megbotránkoztatás, azonban szatirikus művei olyan fontos kérdésekre hívják fel a figyelmet, mint a fogyasztói társadalom problémái, a kapitalizmus, a terrorizmus, és a háborúk. Mindemellett a graffitiművész ismert arról, hogy nem szimpatizál a kormánnyal, ami a graffitizést vandalizmusnak cimkézi, ezért nem is véletlen, hogy festményein keresztül szellemesen ad hangot a kormány- illetve rendszerellenességnek. Kedvelt karakterként vannak nála jelen a gyerekek, idősek, rendőrök, katonák, állatok. Egyértelmű célja, hogy műveivel elgondolkodást, erős érzelmeket váltson ki nézőiből. Időbe telt azonban, hogy festményeire ne vandalizmusként tekintsenek, hanem művészetként, mára pedig már sok ingatlantulajdonos minden eszközt megragad azért, hogy magáénak tudhassa, illetve megvédje a neves street art művész festményét a falán a megrongálástól, sajnálatos módon azonban művei gyakran lesznek vandalizmus áldozatai.

Banksy művészetét a szatirikusság, a fekete humor, a felforgató epigrammák jellemzik, melyet jellegzetes stencil technikájával tesz vizuálissá, ez mára már a védjegyévé vált. Létezik egy anekdota, miszerint 18 évesen barátaival épp egy vonatra próbált festeni, mikor rendőrök jelentek meg a helyszínen, ekkor Banksy ijedtében egy vasúti kocsi alá bújt, és ez alatt a szerelvény alatt fekve pillantotta meg a mellette lévő kocsi stencillel festett sorozatszámát. Ekkor fordult meg a fejében az elképzelés, hogy ez lenne a leggyorsabb és legbiztonságosabb graffitis módszer, ugyanis a sablont így otthon is el tudja készíteni, ezt a helyszínen pedig gyorsan fel tudja fújni a felületre, így csökken a festési idő és a kockázat is. Mások szerint azonban a francia graffitiművész, Blek le Rat hatására tért át a stencil technikára.

Ha a Banksy név felmerül, nagy valószínűséggel mindenki előtt megjelenik egy kép, legyen az a Girl and a Balloon, mely egy aukción a leütést követően azonnal ledarálta magát. Vagy a híres Pulp Fiction és banán kombót ábrázoló kép, vagy épp a Monkey Queen, vagy a háborúellenes CND Soldier, mely a Brit Parlament oldalán díszeleg, vagy épp az izraeli és palesztin területeket elválasztó falon megjelenő Flower Thrower, mely a béke jelképeként Molotov-koktél helyett egy virágcsokrot eldobó tüntetőt ábrázol. Továbbá Banksynek már filmje is van, az Exit Through the Gift Shop, mely a „világ első katasztrófafilmjeként” debütált a Sundance Filmfesztiválon 2010-ben, majd a Berlinálén is levetítették és azóta is tart a vita, hogy a film valós cselekményeket ábrázol, vagy ez is csak egy Banksy hack. A filmhez szánt videóüzenetben pedig arctalanul arról beszél a közönségnek, hogy “az volt a célja, hogy olyan filmet készítsen, amely akkorát lendíthet a graffiti ügyén, mint a Karate kölyök a harcművészetekén.”

Idén hazánkba is ellátogatott az Art of Banksy: Without Limits című 70 műből álló kiállítás, mely megjárta már Amszterdamot, Párizst és Berlint is, és sajnos hazánkban is csak átutazóban volt megtekinthető augusztus végéig, de remélhetőlég még visszatér, hogy annak is lehetősége legyen megtekinteni a Banksy-műveket, aki lemaradt. Az azonban biztos, hogy a street art művész munkássága jó hatással van mind a kortárs képzőművészet megítélésére, mind a fiatalok érdeklődésének felkeltésére a művészetek iránt, és ha figyelmesen megnézzük a festményeit és el merünk gondolkodni rajtuk, akkor Banksy mindannyiunknak tanít valami újat.

További cikkek
Top